A húsvét utáni ötvenedik napon a keresztény közösség a Szentlélek érkezését, az egyház megalapítását és a pünkösd ünnepét ünnepli. A néphagyomány szerint ezen a napon, ha kedvező az idő, a bortermés kilátásai is javulnak.
A húsvétot és a karácsonyt követően a keresztény ünnepek között a harmadik helyet foglalja el a pünkösd, elnevezése a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint pünkösd napján három lényeges esemény történt:
A Szentlélek érkezése – Krisztus megváltó művének gyümölcse és beteljesítője –, az egyház megalakulása és az egész világra kiterjedő missziós munka megindulása.
A Szentlélek kiáradásának történetét a Bibliában az Apostolok cselekedetei rögzítik. A leírás szerint a tanítványokat a Szentlélek töltötte el, és mindenki a saját nyelvén hallhatta az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával köti össze a különböző nyelven beszélő embereket.
Ennek következtében jött létre az első pünkösdi időszakban az egyház, amely egységes, szent és katolikus — vagyis mindeneket magába foglaló — és apostoli jellegű közösségként lépett színre.
A pünkösd vigíliáján (előestéjén) az emberek szerte a világon virrasztva és imádkozva kérik a Szentlélek érkezését.
Ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés
Bizonyos tájakon ma is él a pünkösdi királyválasztás hagyománya: ekkor a falu legényei különféle ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérik össze erejüket. A győztes egy évig ingyen ihat a kocsmában, a többieknek pedig engedelmességgel kell szolgálniuk, és viselheti a pünkösdi koronát — amit a „pünkösdi királyság” kifejezés utal. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királynő körmenete: a legkisebb lány pünkösdi rózsával és zöld ágakkal lesz koronázott királynő, és rózsaszirmot szórva járják a házról házra, üdvözletet adva.
A pünkösd ünneplésének kiemelkedő magyarországi eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a magyarság vallási és nemzeti ünnepeinek egyik legfontosabbika, és a rendszerváltás óta világszerte élő magyarság rendszeres tömeges találkozóhelyévé vált.
1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelység áttérését az unitárius vallás felé fegyverrel kívánta végrehajtani, de a Csíksomlyón összegyűlt székelyek a Nagyerdőnél diadalmaskodtak és megvédték ősi katolikus hitüket.
Ezt követően tartották meg az idei évben is Csíksomlyón az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, amelyre több százezer ember érkezett az egész Kárpát-medencéből és a világ különböző tájairól is.
