Egy tíz évre szóló, kormányciklusokon átívelő vasúti fejlesztési program indul, amelynek teljes költségvetése megközelítőleg 3500 milliárd forint körül mozog – jelentette be Magyar Péter a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet ismertető budapesti sajtótájékoztatón. A miniszterelnök felidézte, hogy a kabinet múlt heti ülésén döntött a rendezett, de rendkívül hosszúra nyúló közlekedésfejlesztési program elindításáról, amelyet eddig nem látott mértékűnek ígérnek.
A tájékoztatón Magyar Péter a fővárosi Rákospalot-Újpest vasútállomáson a miniszterelnökkel és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel fogalmazta meg, hogy a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési feladat, hanem nemzetstratégiai és gazdaságfejlesztési jelentőségű, amely meghatározza többek között az ország versenyképességét a vidéki területeken, a munkaerő mobilitását, az egész gazdasági teljesítményt, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatrendszerét is.
Elmondta, hogy szeretnék, ha a vasútfejlesztés valóban nemzeti üggyé válna, hiszen az ország történetében mindig azok a korszakok hozták a legnagyobb előrelépést, amikor a vasút fejlesztése „nemzetépítő programként” valósult meg.
Kiemelte, Európa országaiban egyre hangsúlyosabbá válik a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztésekben is kiemelt szerepe van. A vasútnak egyszerre kell gyors, biztonságos, környezet- és klímabarát alternatívát jelentenie az autózás mellett vagy ellen – hangsúlyozta.
Magyar Péter azt mondta, nem az utas hiányzik, sőt folyamatosan nő a mobilitás ezen formájának igénye, ezért a vasutat kell olyan módon felkészíteni, hogy kielégítse ezeket a növekvő társadalmi igényeket.
Részletezte, hogy a közép-európai térségben az elmúlt évek során egyre élesebb verseny alakult ki a vasúti fejlesztések terén. Eközben Magyarországon Lázár János volt közlekedési miniszterrel összefüggésben úgy véli, hogy úgy tűnt: a vasutat szembeszélben állónak tekintette. A kormány most azon dolgozik, hogy ezt a versenyt a hátrányból előnybe fordítsa, „kanyarban előzzünk, de óvatosan”.
Rámutatott, a vasútnak több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia, mert az infrastruktúra és a gördülőállomány súlyos elöregedése jelentősen korlátozza a jelenlegi teljesítményt.
Hozzátette, hogy a gördülőállomány átlagos kora 43 év, ami szinte olyan idős, mint ő maga. További problémaként említette, hogy a vasúti ülőhelyek majdnem fele klíma nélkül üzemel, a teljes magyar pályának mintegy 40 százalékán érvényes valamilyen sebességkorlátozás, és a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a program célja, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabb legyen a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális vasúti közlekedés és korszerű, utasközpontú szolgáltatások jöjjenek létre.
A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg.
Az első pont: versenyképes eljutás mind a megyeszékhelyekre. Célja egy egész napra garantált, kiszámítható és megbízható InterCity-közlekedés, a gyorsabb fővonalak, valamint az újgenerációs InterCity motorvonatok beszerzése. Hosszú távon pedig az a cél, hogy a fővonalakon az állomásról állomásra számított átlagsebesség legalább 100 km/óra legyen.
A terv második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, továbbá a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.
A terv harmadik pontja a rendkívül erős elővárosi vasúti hálózat kiépítése – mondta, hozzátéve, hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok és megyei központok körzetében is szükség van az elővárosi közlekedés fejlesztésére, gyakrabban közlekedtetett menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és TramTrain vasútvillamosok bevezetésével.
A negyedik pont a partnerségről Budapesttel – mondta, kiemelve, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének központi eleme, ezért a régió vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és a többi fővárosi projekt szoros együttműködése – ismertette a miniszterelnök.
Az ötödik pont a teherszállítás vasúti fejlesztése, amely mérsékli és későbbiekben is csökkenti az autópályák és gyorsforgalmi utak közlekedési terhelését, csökkenti a környezeti terhelést, és erősíti Magyarország logisztikai hatékonyságát és versenyképességét. A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok erősítése. A terv részeként szerepel a reptéri vasúti kapcsolat előkészítése, a nagysebességű vasúti összeköttetések további vizsgálata, valamint a regionális együttműködés erősítése személy- és áruszállításban – példaként említve a V4-ek gyorsvasúti hálózatának kiépítését.
A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások – hangsúlyozva, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kiépítése, a lassújeleket és a késéseket a lehető leggyorsabban felszámolni, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások megteremtése, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.
Magyar Péter összegzése szerint nem egyetlen beruházás megvalósítása a cél, hanem egy valóban korszerű, megbízható és utasközpontú vasútrendszer létrehozása, amely versenyképes alternatívát kínál az autózás mellett, és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.
A miniszterelnök felvetette, hogy a gyanú szerint Lázár János volt közlekedési miniszter közpénzeket használhatott az úgynevezett Lázárinfók kapcsán, mire Magyar Péter úgy reagált, hogy szerinte ebben az ügyben nem szükséges feljelentést tenni, mert az eljárást köteles elindítani mind az ügyészség, mind az Állami Számvevőszék. Hangsúlyozta, biztos benne, hogy a Vitézy Dávid vezette minisztérium a rendelkezésére álló információkat, dokumentumokat és elszámolásokat átadja a hatóságoknak.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy amint elindult a sajtótájékoztató, egy férfi hátulról leköpte Nyugati pályaudvaron. Utalva Orbán Viktorra, a Fidesz elnökére és Lázár Jánosra kifejtette, ők a hatalom korlátozásáról beszélnek, a jogállam leépítéséről és fenyegetésekről, miközben továbbra is a maradék „propagandájuk” gyűlöletkeltéseivel harcolnak, így továbbra is félrevezetett emberek vannak. Hangsúlyozta, nem haragszik a férfira, nem tesz feljelentést ellene, de a következő alkalommal talán bátrabb legyen, mint a Fidesz és, mint Orbán, szemből köpjön le.
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter kifejtette:
elsősorban most nemcsak a magyar vasútfejlesztés vizsgázik, hanem a médiavisszhang is abban, hogy miként adnak hírt az olyan életeket érintő témákról, amelyek a mindennapokat érintik. A miniszterelnök szerint rendkívül fontos, hogy a magyarokhoz eljussanak a valóban lényeges információk, még akkor is, ha azt kritikus hangnemben fogalmazzák meg.
Szomorúnak minősítette, hogy egy 3500 milliárd forintos beruházásról szóló tájékoztatón egyes nagy hírportálok nem jelennek meg, „egy tíz százalék felé közelítő, széteső, bűnözőkből álló csapatnál vergődnek” – utalva az Orbán Viktor álláspontjára tartott sajtótájékoztatóra.
Megérdemlik a magyarok, hogy akár a TV2-n, akár az Origón, akár a HírTV-n, akár a Telexen vagy más fórumon a valóságról informálva legyenek – tette hozzá a kormányfő.
A sajtótájékoztató végén a miniszterelnök és a miniszter vonattal tértek vissza a Nyugati pályaudvarra, majd gyalog a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületébe, hogy részt vegyenek a kormányülésen.
MTI
