Ez a cikk több mint hét hónapja nem frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei már elavulttá válhattak.
Előkerülnek a gyertyák, gömbök és különféle figurák, amelyeket egy teljes év során gondosan őrzünk, hogy néhány napra örömünket leljük bennük. A karácsonyfadíszek jellegzetes alakjai és formái nem véletlenül kerülnek a fára; mindegyiküknek megvan a maga üzenete, amely néha sokkal mélyebb, mint amit elsőre gondolnánk.
A karácsonyfadísz az életet szimbolizálja, a színpadi és a rúna jellegzetessége pedig spirál-szerű elrendezésében a létre és a születésre utal.
Erre a fára kiaggathatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és az illékony jellegzetességet szimbolizálja.
A fa tetejére csúcsdísz kerül, amely a felemelkedő Jézust jelképezi. Előfordul, hogy a csúcsdísz üstökös formájú is, hiszen az vezette a három királyt Betlehem felé.
A különféle girlandok is kedvelt díszítőelemek, ezek a hosszú tekergő díszek az Éden-beli kígyót idézik, a bűnbeesést és az egész emberi sors megindítója lehet.
Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kis Jézus jászolának alját jelképezi. A szalma helyett az idők múlásával a fényesebb angyalhaj lett a divat, ám sokan ma is követik a régi, szalmaszórás hagyományát.
Elengedhetetlenek az Advent angyalai, akik Advent angyalaiként érkeznek hozzánk. Négy héten át érkezik közöttünk egy-egy üzenet, amelyet csak a kiválasztottak értenek meg.
Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst tónusban tündököl. Ezek a színek a pompát, a gazdagságot idézik.
A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma a bűnbeesés jelképe, és a Tudás Fájáról származik. A dió pedig, formáját tekintve hasonlít az emberi agyra, a belső bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.
Ezek a termések lehetnek arany vagy ezüst árnyalatúak, és ilyenkor a fénylő bölcsességet hozzák magukkal.
A mézeskalács díszek minden korábban felsorolt alakot megformálhatnak, de ha ember figuráról van szó, akkor az egy porból kiformált és tüzes próbatételen átment személyt jelképez. Egy mágikus bábu, amit az ember gondos odafigyeléssel készített.
Nem hiányozhat a csengő sem, amely a negyedik Adventi Angyal érkezését jelzi. Ekkor gyűlik össze a család a fa körül, és a karácsony lényege ekkor érkezik el: a szeretet és az összetartozás kerül előtérbe a szenteste során.
A díszítés mellett hagyomány a fa megvilágítása is, melyet korábban gyertyákkal oldottak meg. A gyertyák jelentése a Szentháromság három összetevőjét testesíti meg: a testet (viasz), a szellemet (láng) és a lelket (kanóc). Ez a fény a Jézus születését, a fény érkezését szimbolizálja.
Ezeken a fontos jelképeken kívül persze más apró díszek is kerülhetnek a fára, és az ilyen apró kis figurák a gyermekkor, az ártatlanság és az önfeledtség üzenetét hordozzák.
Magyar hagyomány a fára akasztható, selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor. A szaloncukor a boldogság építőköveit testesíti meg, hiszen csokoládéból készül, ami közismerten harmóniát és örömet hoz.
Régen rendkívül gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, amelyek a föld porából formált, tűzpróbán átment embert jelképezik. Formáik között megtalálható a fenyő, az angyal, a szív és a csengettyű…
(forrás: karácsony.network)
Ez is érdekelheti
Mesés karácsonyi videót készített egy egri bábszínész páros