Ez az írás több mint hét hónapja nem frissült utoljára, ezért egyes részei már elavulhatnak.
A magyar külügyminiszter a részleteket is ismertette.
A folyamatosan romló magyar–ukrán kapcsolatok miatt a felelősség egyértelmûen Kijevet terheli, azonban a kormány továbbra is a párbeszédet támogatja, ezért az ukrán diplomácia vezetője a héten Magyarországra látogat – közölte hétfőn Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollegájával közös sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatos romlása miatt a felelősség egyértelmû, és kizárólagosan Kijevet terheli.
Ennek alátámasztásaként hangsúlyozta, hogy nem Magyarország szállította el az itten élő ukránok jogait, hanem éppen Ukrajna vonja el folyamatosan a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait.
„Hogy lehetne javítani a kapcsolatokon? Hát úgy például, hogy az ukránok visszaadják az összes olyan kisebbségi jogot a magyaroknak, amit elvettek. Ez csakis rajtuk múlik. Ha a korrupcióellenes jogszabályt vissza tudták hozni egy perc alatt európai nyomásra, akkor a kisebbségi jogokat is vissza lehet adni épp annyi idő alatt.” – vélekedett.
A magyar–ukrán kapcsolatok folyamatos romlása miatt a felelősség egyértelmûen Kijevet terheli, de a kormány továbbra is a párbeszéd híve, ezért a héten Magyarországra látogat az ukrán diplomácia vezetője – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollégájával közös sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva ismét megerősítette: a magyar–ukrán kapcsolatok romlása miatt a felelősség egyértelmûen és kizárólagosan Kijevet terheli.
Ennek alátámasztásaképp kifejtette, hogy nem Magyarország szívta el az itten élő ukránok jogait, hanem épp Ukrajna vonja el a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait.
Andrij Szibiha írásában hosszan érvelt amellett, hogy Ukrajna EU-csatlakozása Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja.
„Hogy lehetne javítani a kapcsolatokon? Hát úgy, hogy az ukránok visszaadják az összes olyan kisebbségi jogot a magyaroknak, amit elvettek. Ez csakis rajtuk múlik. Ha a korrupcióellenes jogszabályt vissza lehetett állítani egy perc alatt európai nyomásra, akkor a kisebbségi jogokat is vissza lehet adni pont annyi idő alatt.” – vélekedett.
„A probléma az, hogy miközben az Európai Uniónak valamilyen okból fontosabb volt a korrupciós intézmények hovatartozása az ukrán közigazgatásban, addig egyáltalán nem érdekli őket a kárpátaljai magyarok sorsa.” – folytatta.
Ezt egy négyszemközti beszélgetésben az Európai Unió bővítési biztosától hallotta Koppenhágában; konkrétan azt mondta neki, hogy nekik fontosabb volt a korrupció, mint a kisebbségi jogok. Ez a helyzet.” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy továbbra is az álláspontja a folyamatos párbeszédnek, és hogy ezen a héten Budapestre érkezik az ukrán kolléga, Andrij Szibiha, ha minden rendben alakul.
„Készen állok rá, hogy sokadszor is megvitassam vele ezeket a kérdéseket. Az elmúlt tizenegy évben nem tudom, hány tucat alkalommal találkoztam négy különböző ukrán külügyminiszterrel. Mindig elmondtam, mit szeretnénk, és mindig az ellenkezője történt, de hát ilyen a diplomácia és a külpolitika; próbálkozzunk újra.” – mondta.
A miniszter szóba hozta a francia belpolitikát is, és figyelmeztetett egy „a demokrácia szempontjából rendkívül veszélyes folyamatra”, megjegyezve, hogy „Európában a patriotizmust hangsúlyozó politikusokat sokszor politikai, jogi, s bizonyos esetekben fizikai eszközökkel is igyekeznek kiszorítani a közéletből.”
„Szlovákia miniszterelnökét meg akarták ölni, a volt cseh miniszterelnököt megverték a kampányban, Szerbiában hónapok óta külföldről finanszírozott és szervezett tüntetések zajlanak. Velünk szemben Brüsszel teljes intézményrendszerét mozgósították, hogy ültessenek ide egy bábkormányt. A boszniai Szerb Köztársaság elnökével szemben hosszú ideje zajlik a nemzetközi boszorkányüldözés. Franciaországban a legnépszerűbb jelöltetől tiltották el a választásokon való részvételt. Németországban pedig egy olyan pártot próbálnak távol tartani a politikai rendszer egészétől, amely a legnagyobb társadalmi támogatást élvezné. Ez zajlik ma Európában.”– sorolta.
(MTI)
