A Magyar Nemzeti Bank egy budapesti múzeumba és 29 vidéki intézménybe helyezi letétbe 1422 kortárs műalkotásból álló gyűjteményét, amelyből harminchárom alkotás az egri Dobó István Vármúzeumba került, és ezeket a jövőben kiállítandónak szánják – mondta az intézmény igazgatója a pénteki átadóünnepségen.
Novákné Mlakár Zsófia hangsúlyozta a rendezvényen, hogy intézményük szempontja az volt, hogy a 205 darabból álló kortárs képzőművészeti kollekciójukat a Helyi és regionális kontextusban bővítsék, érvényesítve természetesen a városban élő vagy ide kötődő művészek alkotásait is.
Rámutatott: hat alkotó, Bullás József, Frey Krisztián, Szabados Árpád, Konok Tamás és Rákóczy Gizella, valamint Fábián Erika már átadott műveinek bemutatási lehetőségét is biztosítják a résztvevők számára. Képeiken keresztül a szemlélő az illuzionisztikus festészet dizájnirányzataitól az architektúrára emlékeztető képszerkezeteken át a szkripturális festészet felé, a belső önértelmező folyamatok absztrakt kivetülésein át a színek kölcsönös áttűnésének festészeti megnyilvánulásáig vezető utazásba csöppenhet – fogalmazott.
Jelezte: a bemutatott alkotásokon túl a Dobó István Vármúzeumnak átadandó kollekciójában olyan alkotók művei szerepelnek, mint Aatoth Franyo, Almásy Aladár, Bak Imre, Benkő Barnabás, Bóbics Diána, Csáji Attila, Ernszt András, valamint a huszadik századi magyar grafika meghatározó alakja, Gross Arnold, a lírai absztrakció hazai kiváló képviselője, Hortobágyi Endre, továbbá Kondor Attila, akinek meditációs és kontemplatív témáit ismerik.>
Mellette megtalálhatók a kortárs magyar képzőművészetet formáló Nádler István, Maurer Dóra, Ujházi Péter és a kétezres évek derekán kezdő Robitz Anikó művei, továbbá Szabados Árpád, Szinyova Gergő, Szőke Gáspár és Veszely Ferenc alkotásai is. Az igazgató közölte: a tervek szerint az MNB által náluk letétbe helyezett gyűjteményt 2027 tavaszán egy, a saját gyűjteményük darabjaival kiegészített tárlaton mutatják be a nagyközönségnek.
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke elmondta: a jegybank új vezetése azon az állásponton van, hogy az alkotások méltó helye nem a raktárakban vagy irodai folyosókon van, hanem természetes környezetükben, vagyis a múzeumi szférában.
Kiemelte: elkötelezettek az MNB törvényben rögzített alapfeladatainak legmagasabb színvonalú teljesítése mellett, ezért átvizsgálták és racionalizálták a jegybank működését, amelynek része a Nemzeti Bank műgyűjteményének szélesebb körben hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára. Az egri Dobó István Vármúzeumban összesen 33 alkotást helyeznek letétbe, ami minden érintett fél – a múzeum, a közönség és az alkotó művészek – számára egyaránt gyümölcsöző lehet.
Az alelnök ismertette: a jegybank vezetése kiemelt célként kezelte, hogy a műalkotások ne csak a fővárosban legyenek láthatók, hanem az ország vidéki múzeumaiban is megtalálják a helyüket, így az 1422 műalkotásból álló kollekció több mint 1400 alkotása egy fővárosi és 29 vidéki múzeumban lesz megtekinthető. A korábbi évben a gyűjtemény darabjait Budapesten, Debrecenben, Székesfehváron, Karcagon, Veszprémben, Miskolcon és Makón adták át az érintett intézményeknek.
Vágner Ákos, Eger polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a megyei székhely nemcsak a múlt megőrzéséről szól, hanem a jelen és a jövő kultúrájának tudatos alakításáról is. Ennek egyik alappillére a Dobó István Vármúzeum, az MNB felajánlása pedig fontos lépés Eger kulturális koncepciójának megvalósításában.
Emlékeztetett: a 2022-ben elfogadott koncepció szerint „a kultúra nem díszítő elem, hanem közösségformáló erő”. E gondolat szellemében a jelenlegi vezetés célja, hogy Eger egyszerre legyen történelmi és diákkaljes város, továbbá élő alkotóközösségek találkozóhelye is. Kiemelten fontosnak tartják a kortárs művészetek erősítését, és ebbe a folyamatba szeretnék bevonni mind a fiatalokat, mind az aktív időskort.
