Szombattól már nem érvényes védett üzemanyagár Magyarországon: eltörölték a benzin és a gázolaj árának korábban alkalmazott hatósági plafonját. Ennek következtében a töltőállomásokon újra a piaci folyamatok döntenek arról, mennyit kérnek a tankolásért literenként.
A Magyar Hírlap írása rámutat: a védett ár bevezetésekor a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintba kerülhetett. A rendelkezés a magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező járművekre vonatkozott, és eredetileg azzal a céllal vezették be, hogy a nemzetközi energiaárak bizonytalanságai idején csökkentsék az autósokat érő terheket.
A kivezetés közvetlen oka az volt, hogy az elmúlt napokban a piaci árak már a védett szint alá estek. Így a benzin és a gázolaj országos átlagára jelenleg nem azért olcsóbb, mert az állam közvetlen beavatkozása tartja lent, hanem azért, mert a nagykereskedelmi árak, a nemzetközi olajpiaci folyamatok és a forint árfolyama ezt lehetővé tették.
Így az autósok az első napokban nem feltétlenül tapasztalnak drasztikus áremelkedést. Sőt, több töltőállomáson már a védett ár alatti összegekkel is találkozhattak. A lényegi különbség nem abban rejlik, hogy egyik napról a másikra mindenhol drágább lesz az üzemanyag, hanem abban, hogy megszűnt az az állami árplafon, amely eddig megakadályozta, hogy a benzin és a dízel egy meghatározott szint fölé emelkedjen.
A jövőben tehát az üzemanyagárak gyorsabban követhetik a piaci változásokat. Ha csökken az olaj ára, erősödik a forint, vagy mérséklődnek a nagykereskedelmi árak, az lefelé húzhatja a töltőállomások árait. Ha viszont újabb geopolitikai feszültség, ellátási zavar, olajár-emelkedés vagy forintgyengülés következik, akkor a fogyasztók ezt gyorsabban érezhetik a benzinkutaknál.
A kormány azzal érvelt a védett ár eltörlése mellett, hogy javult a nemzetközi energiapolitikai helyzet, és a piaci árak már nem indokolják az árstop fenntartását. A döntés egyúttal tehermentesítheti a költségvetést is, hiszen a védett ár fenntartása állami beavatkozást, készletgazdálkodást és piaci kompenzációs megoldások alkalmazását tette szükségessé.
A változás a benzinkutak és az üzemanyag-kereskedők számára is jelentős fordulópont. A hatósági ár időszakában a kisebb töltőállomások mozgástere beszűkült, mivel az ársapka mellett kellett igazodniuk a beszerzési költségekhez és a piaci ingadozásokhoz. A piaci árazás visszatérése elvileg kiszámíthatóbb működést hozhat a kereskedőknek, bár az árverseny továbbra is erős maradhat.
Az autósok számára viszont a megszűnés kockázata egyértelmű: eltűnt a biztonsági korlát. Amíg a védett ár érvényben volt, a fogyasztók tudhatták, hogy a 95-ös benzin és a gázolaj nem léphet túl egy meghatározott szintet. Mostantól ilyen garancia nincs. Ez különösen azoknak lehet kellemetlen, akik naponta autóznak, ingáznak vagy munkájukhoz elengedhetetlen a gépkocsi használata.
A fuvarozók, kisvállalkozások és mezőgazdasági szereplők is érzékenyen reagálhatnak az üzemanyagárak változására. Számukra a benzin és a gázolaj nem egyszerű fogyasztási cikk, hanem működési költség. Ha a következő hónapokban ismét emelkednek az árak, az a szállítási költségeken keresztül más termékek és szolgáltatások árában is megjelenhet.
A döntés inflációs hatása rövid távon mérsékelt lehet, mert a piaci árak jelenleg a korábbi hatósági szint alatt maradnak. Hosszabb távon azonban az üzemanyagárak újra érzékenyebben reagálhatnak a külpiaci sokkokra. Ez azt jelenti, hogy a benzin és a gázolaj ára ismét fontosabb inflációs kockázati tényezővé válhat.
