A meghallgatás színhelyén, Budapesten, az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén a volt igazságügyi miniszter kifejezetten arra utalt, hogy a Völner–Schadl-ügy kapcsán nevét emlegető médiumok kapják meg a közölésre és bocsánatkérésre vonatkozó felszólítást.
Varga Judit sajtótól vár bocsánatkérést
Szókratész védőbeszédére utalva nyitotta beszédét az egykori tárcavezető. Azt követően kijelentette, hogy 2021. december 7-e óta több mint nyolcszáz cikk született a baloldali-liberálisnak nevezett online sajtóban a Schadl–Völner-ügy kapcsán a neve közreműködésével. Átkutatva korábbi kollégáival együtt körülbelül százharminc olyan bejegyzést és videót találtak, amelyek szerinte kifejezetten negatív összefüggésbe hozták őt az üggyel vagy az érintettségére utaltak. Emlékeztetett Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség egykori vezetőjének korábbi bizottsági meghallgatására, amelyen Fürcht egyértelműen kifejtette: Varga Juditnak semmi köze a Schadl–Völner-ügyhöz. A volt miniszter az érintett szerkesztőségektől várja, hogy helyreállítsák a jó hírnevén esett csorbát. „Tartoznak nekem ennyivel, mint magyar ember a magyar embernek” – fogalmazott.
„A rám bízott feladatot minden erőmmel és teljes szívemmel igyekeztem nap mint nap a legjobb tudásom szerint végrehajtani” – hangsúlyozta.
„Ki fog ezért tőlem bocsánatot kérni? Ki fog az akkori minisztérium dolgozóitól bocsánatot kérni? Nagyon remélem, hogy a jelenlévő sajtóorgánumok, amelyek ezt a rágalmat elkövették, a jövőben csak arra fognak koncentrálni, hogy a miskolci jogász jónevét helyreállítsák. Tartoznak nekem ennyivel, mint magyar ember a magyar embernek. Tudják önök egyáltalán, ki vagyok? Ismernek-e engem? Soha nem a magánérdek vezérelt engem minden lépésnél. A rám bízott feladatot az eszem legjavával igyekeztem elvégezni” – közölte a volt igazságügyi miniszter.
Hivatali ideje alatt sokakat, köztük a volt férjét és a most helyettesítést kérő Tiszás képviselőt is gúnyolódás és lenézés érte amiatt, hogy soha nem használtam fel a hatalmat saját céljaimra.
Mindezek alapján hangsúlyozta: nem engedheti meg, hogy újságírók folyamatosan sértsék a becsületét mindezidáig sem. A meghallgatást beharangozó cikkeket is kifogásolta; megemlítette az Indexet, és feltette a kérdést: „Miért kell ezt velem csinálni?” Hozzátette, hogy a bíróságon az előző évben ötnél is több órán át tett tanúvallomást, és ekkor is jelen volt a média.
Az adós és a végrehajtást kérő érdekének egyaránt mérlegelése szükséges
A bizottság céljával összhangban felidézte, hogy még képviselőként is osztotta Toroczkai álláspontját: ha a végrehajtás nem működik megfelelően, a szabályozáson vagy a rendszer működésén változtatni kell. Szerinte a hatékony végrehajtási törvény biztosítja a gyors, ugyanakkor empatikus eljárást, miközben kiegyensúlyozza az adós és a végrehajtást kérő jogos érdekeit. Példaképp említett egy háromgyermekes családfenntartót, aki kölcsönadta a pénzét, de soha nem kapta vissza. „A felelős jogalkotónak minden érdekelt félre tekintettel kell dönteni” – mondta.
Külön kiemelte, hogy a végrehajtási eljárást és annak működtetését irányító rendszert illetően az ő minisztersége idején a 2015-ös reform utóéletét kellett figyelembe venni. A reform nyomán a végrehajtói kart felváltotta egy kamarai szervezet, a kinevezéseket pályázati rendszerhez kötötték, és az időtartamot hét évben határozták meg. Emellett kiemelte, hogy már miniszterjelöltként is támogatta a jogi végzettség előírását a végrehajtók és helyetteseik számára, továbbá 2021. október 1-jén a végrehajtói felügyelet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került, a tárcánál pedig elsősorban jogalkotási feladatok maradtak.
A saját minisztériumi működéséről úgy nyilatkozott, hogy érkezésekor megőrizte a végrehajtási ügyekkel foglalkozó szervezeti felállást, ugyanakkor személyi változtatásokat végrehajtott. A változtatások között szerepelt, hogy az államtitkároktól nagyobb önállóságot és szorosabb együttműködést várt, a jogszabályi javaslatokat pedig az érintettekkel és szakértőkkel vitatta meg.
„Tudtam, hogy nem vagyok az intézmény legműveltebb embere, de nagyon sok okos emberrel dolgozni jó volt” – fogalmazott. Példaként említette, hogy elvetette azt a javaslatot, amely az lenne lehetővé tette volna a végrehajtói kar elnöki megbízatásának korlátlan meghosszabbítását.
Varga Judit a Magyar Péterről szóló film kapcsán: mesterséges kegyetlenség
„Ha már hozzánk hívtak, és végrehajtási ügyekről kell beszélnünk, mondok néhány szót annak a hangfelvételnek a kapcsán is. Véleményem szerint a büntetőjogi szempontból a Fővárosi Nyomozó Ügyészség határozata a nyomozás megszüntetéséről, valamint a Budai Csoportot elutasító bírósági végzés már eldöntötte a kérdést. Fürcht Pál is világosan megfogalmazta: amíg ő volt főügyész, Rogán Antal vagy rokonai nem jártak be az ügyészségre iratok manipulálására” – folytatta Varga Judit.
A volt igazságügyi miniszter aztán felidézte, hogy az ügy a Budai Központi Kerületi Bíróság elé került, mert Magyar Péter a kezdeményezett eljárás megszüntetése után nyújtott be felülbírálati indítványt. Megjegyezte, hogy e jogintézmény bevezetésén is az ő munkája volt annak idején, az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében.
„Itt van nálam annak a bíróságnak a harminc oldalas indoklása, amely elutasítja Magyar Péter indítványát. A bíróság hozta meg ezt a döntést, nem az ügyészség. Fontos, hogy az emberek megértsék, mit tett ez az ember a saját házastársával, mert ez csak a jéghegy csúcsa. A végrehajtási visszaélések kivizsgálása közérdek, de legalább annyi közérdek fűződik ahhoz, hogy megtudjuk, ki az az ember, akinek most a magyar nemzet sorsa a kezeiben van. Különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést az ügynökakták nyilvánossá tétele utáni társadalmi válság.”
Ezt követően a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél című filmről beszélt, amelyet a meghallgatására való felkészülés során nézett meg.
Az igazság és a hazugság, az elkövető és az áldozat összemosása is a közös minta része. Amikor a meghallgatásra készültem, kénytelen voltam megnézni a Tavaszi szél című élethazugság című film részeit. A korábbi bántalmazó lehallgató válik nemzeti hőssé, miközben az igazi áldozatoktól megfosztják lehetőséget arra, hogy őket is áldozatként kezeljék. Sok családtag, barát évnyi szenvedését nulla közeli propagandával alázzák meg; ez a mesterséges film pedig még bűnrészessé is tesz másokat. Mesterein kegyetlen alkotás ez a film” – fogalmazott a volt miniszter. Hozzátette: „ezt a poklot még a tiszások is meg fogják ismerni, amikor elválnak Magyar Pétertől.”
Toroczkai László, a bizottság elnöke közbeszúrásként hangsúlyozta, hogy a testületnek be kell tartania az ügyrendjét és a vizsgálat tárgyát, amely a végrehajtási visszaélések feltárását célozza. Varga Judit erre úgy válaszolt, hogy jogában áll a magyar társadalomnak hallania azokat a részleteket, amelyeket a média gyakran elhallgat. A felvétel szerinte a meghallgatás témájához tartozik, hiszen ott is a végrehajtói ügyről beszélnek.
Magyar Péter által készített felvétel manipuláltnak nevezése
Ezután időrendben visszatekintett a hangfelvételhez kapcsolódó eseményekre. 2023 januárjában azt mondta, hogy közölte Magyar Péterrel: elválik.
„Magyar Péter elkészíti a hangfelvételt. A Gulyáságyú Médiában pedig úgy nyilatkozott, hogy azért készíti, hogy később meg tudja védeni a családját, és ekkor tűnt fel neki a maffia szóhasználat, amit a válásunk alatt tudatosan használt.”
Kitől kellett volna megvédenie a családját? Januárban közöltem vele, hogy több évi újrakezdés után elválnunk, és akkor Magyar Pétertől kellett megvédenem magamat, mert ahogy bejelentettem a válást, a pokol beindult. Január és március között folyamatosan azzal fenyegetően beszélt, hogy hangfelvételei vannak rólam, feljelentést tesz, börtönbe akar zárni, ha elválnék, de soha nem mutatta meg a hangfelvételt, miközben azt állította, hogy soha nem készített felvételeket rólam.”
Egyes ülések végén márciusban egy nyomtatott feljelentést mutatott a központi nyomozó Főügyészség felé, amely a Völner–Schadl-ügyre utalt. „Tudom, hogy semmit sem tettem” – mondta, és hozzátette, néhány napon belül el kell menekülnie, elköltöznie otthonról.”
Toroczkai ekkor ismét visszafordította a vitát a végrehajtási ügyek felé. A fideszes Nacsa Lőrinc jelezte, hogy véleménye szerint Varga Judit éppen a Schadl–Völner-ügyről beszélt.
Ezt követően arról esett szó, hogy mennyi idő telt el a felvétel elkészítése és nyilvánosságra kerülése között.
„Magyar Péter megállapította, hogy a hangfelvétel nemzetgazdasági érdekének ára 4,4 millió forint volt havonta. Az európai parlamenti vagyonnyilatkozatban ezt meg lehet tekinteni. Miért nem indított korábban mozgalmat? Miért várt tizennégy hónapot és gyűjtötte a maffia hasznait? Senki sem kényszerítette, hogy állami pozícióba üljön.”
Varga Judit egyúttal manipuláltnak nevezte a Magyar Péter által készített hangfelvételt.
Kiss Máté Zsolt, a Tiszáért felelős képviselő az ügyrendi felszólalásában kifogásolta, hogy a Magyar Péter által készített felvételbeli fizetéséről esik szó a testület előtt. Nacsa Lőrinc ezt vitte elő, mert a beépített információk továbbra is a Schadl–Völner-ügyhöz kapcsolódtak.
Varga Judit a kegyelmi ügyet is érintette a vizsgálóbizottság előtt
Miután újra szót kapott, Varga Judit a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának időzítését és a készítés körülményeinek filmes bemutatását firtatta.
Ha valakinek úgy tűnik, hogy végérvényes bizonyítéka van, miért vár ennyit, és miért tűnik úgy, mintha egy atombomba lenne? Ki állt érdekében, hogy a felvétel keletkezésének körülményeiről a film hazudjon? Miért nem hívták meg a volt feleséget, hogy a saját verzióját is elmondhassa? Kinek állt érdekében, hogy félrevezessenek bennünket a hangfelvétellel kapcsolatban? Sokakat érint, és az önök felelőssége, hogy ezeket a kérdéseket feltegyék.
A volt miniszter azt is javasolta, hogy a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság hívja meg az ülésére. Úgy érzi, még sok mondanivalója van, de attól tart, hogy a meghívásról megfeledkeznek.
Beszédének végén kiemelte, hogy a teljes beszédet ő írta meg, mesterséges intelligencia nélkül, és Rogán Antallal sem egyeztetett. Ugyanakkor számít rá, hogy Magyar Péterék így is Rogán nevét emlegetik majd. „Akármilyen zajt is keltenek, az igazság megmarad” – zárta beszédét a volt miniszter.
„Debil szobanövénynek” nevezte Magyar Pétert, mert nem ismeri a pletykákat
A minisztérium három olyan munkatársat említett, akiknek ő maga hatáskörében volt a végrehajtási ügyek irányítása.
„Az egész ügy tehát titkos megfigyelések eredménye, hogyan volt lehetőségem arra, hogy információt adjak a kollégáim felől arról, mit csinálnak a magánéletükben? Nem volt lehetőségem semmilyen módon észlelni ezt előzetesen” – hangsúlyozta a volt igazságügyi miniszter. Elmondása szerint a volt férje, Magyar Péter nagyon szeretett pletykálni, és őt pedig azért gúnyolta, mert nem követi a városban zajló beszélgetéseket. Így magyarázta: „Magyar Péter mindig úgy adta elő, hogy „debil szobanövény vagyok, mert semmit sem tudok arról, miről beszélnek a városban.”
A volt tárcavezető a Schadl–Völner-ügyben kiszivárgott iratokra is kitért: a minisztériumban a sajtóból értesültek a nyomozás részleteiről.
„A nyomozati iratokat valahogyan megszerezte a 444. Megkérdeztem magukat, hogyan lehet az, hogy mi, akik a minisztériumban dolgozunk, mindenről hallunk, de mi nem kapunk iratokat; én például még soha nem láttam a Völner–Schadl-ügy vádiratát, és én is a sajtóból foglaltam össze, hogy mi történt. Önök szerint normális, hogy a 444-nek megvan a teljes nyomozati anyag, és a minisztériumban várunk arra, hogy vajon melyik kolléga neve kerül elő a lehallgatási jegyzőkönyvben?”
Völner Pál kinevezését úgy indokolta, hogy a tárcán belül olyan személyt kellett találni, aki ismeri az érintett területet. Völner állítása szerint 2015 óta részt vett a végrehajtási reformokban.
Toroczkai rákérdezett, kire gondolt Varga Judit a hangfelvételen
Az első körben Toroczkai László arról érdeklődött, hogy a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen kire célzott a tárcavezető azzal, hogy bizonyos neveket vagy információkat akartak kivonni a Schadl–Völner-iratokból, és hogyan fordulhatott elő, hogy miniszterként semmit sem észlelt a vádakat illetően.
Varga Judit elmondta, hogy a végrehajtási ügyrend intézményen belüli kezelését az illetékes vezetőkre bízta, és Völnerrel főként annak parlamenti államtitkári feladatai miatt egyeztetett. Ha bárki a tárcán belül gyanús körülményekről hallott volna, arról jelzést kapott volna. Emlékeztetett rá, hogy a bíróságon közel öt órán át tett tanúvallomást, és ebben az esetben is felmerült a jegyzőkönyv beszerzésének szükségessége, amelyet a bizottság kérhetne be.
A hangfelvételen hallottakról kijelentette, Magyar Péter a válások idején olyan infókat hozott szóba, amelyeket ő csupán pletykának tekintett. „Nem tudom, ki lehetett azokról a személyekről szóban, akikre utalt. Ezek mind-mind pletykák voltak, amelyeket mindenki hallott a városban, ahogy Magyar Péter is.”
Toroczkai további kérdésként felvetette, hogy Rogán Antalra utalt-e a beszélgetésben; Varga Judit úgy reagált, hogy az írott anyagokból kiszivárgott információk és a sajtó által közölt iratok keveredtek egymással. A nyomozati iratok módosítását a több fellelhető példány miatt fizikailag lehetetlennek nevezte. A bírósági végzésre hivatkozva hozzátette, hogy a publikált felvétel vágott anyag volt, és javasolta, hogy a testület ezt a végzést is kérje be.
Egy informatikai projekt miatt a kari hivatal vezetőjét is leváltotta
Kiss Máté Zsolt, a Tisza képviselője arról faggatta a volt tárcavezetőt, hogy miért kapott Völner Pál az államtitkári tisztség mellé miniszteri biztosi megbízást is, ki készítette elő az erről szóló utasítást, és hogyan számolt be Völner a munkájáról. A volt miniszter szerint a biztosi poszt akkor üresedett meg, amikor a közigazgatási államtitkári feladatokat Raisz Anikóra bízta.
Varga Judit elmondta, hogy az államtitkárokkal általában a heti miniszteri értekezleteken konzultált, sürgős ügy esetén pedig külön is lehetett időpontot kérni. A végrehajtási tárgyú jogszabályjavaslatokat pedig a területért felelős vezetőkkel és szakértőkkel vitatta meg.
Külön felidézett egy informatikai beruházást, amelyet a végrehajtói hivatal még az érkezése előtt elindított. Elmondása szerint Völner, akinek a pénzügyi döntéseket jóvá kellett hagynia, jelezte neki, hogy a projekt nagyobb költséggel járhat, és bizonyos számlák jóváhagyását kétségbe vonta. Ezt a témát a heti értekezletek mellett is érintették, és végül ősszel a kari hivatal vezetőjét lecserélte.
A tartásdíj elsőbbségének kérdését a szakma ellenében fogalmazták meg
Nacsa Lőrinc felvetette, hogy próbált-e nyomást gyakorolni a végrehajtói karra a tartásdíj elsőbbségének megvitatásakor. Varga Judit szerint volt belső szakmai ellenkezés, mert a változtatással a végrehajtók csak a tartásdíj-beérkezés után juthattak volna hozzá a költségeikhez. „Én nem éreztem ennél súlyosabb nyomást” – mondta. Hozzátette, hogy a javaslatról a tárca részéről egyeztetést folytattak a Schadl Györggyel és más szakmai érdekképviseletekkel is.
Az árverések és az adósok panaszai is szóba kerültek
Gyöngyösi István, a bizottság tiszás alelnöke Fürcht Pál korábbi meghallgatására hivatkozva kérdezte, érkezett-e Varga Judit irodájába jelzés az ingatlaneljárások manipulálásáról, és kihez fordulhattak az adósok vagy a végrehajtók a panaszaikkal.
Varga Judit elmondta, hogy a hivatalon belül a polgári leveleket az illetékes munkatársak kezelték, és nem emlékszik olyan esetre, hogy közvetlenül egy konkrét végrehajtási panasz a kezébe került volna; a jogorvoslatok nagy része a bírósághoz vagy a végrehajtói kar hivatalához tartozott. A minisztérium szerepe ezen a téren elsősorban a szabályok megalkotása volt. „A szándékom mindig a jóra irányult, de nem állíthatom, hogy még jobban is lehetett volna csinálni” – összegzett.
Forrás: MTI/Magyar Nemzet
