A magyarországi ukrán fenyegetések újabb szakaszba léptek: immár katonai és fegyveres fenyegetések hangzanak el, miközben a nemzeti petíció válaszként kínálkozik a fenyegetésekre – mondta csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Gulyás Gergely kifejtette: egy Zelenszkij ukrán elnök által kitüntetett katonai vezető úgy fenyegeti Magyarország katonai beavatkozását, miközben napvilágot látó tervek egyre inkább arra utalnak, hogy belpolitikai beavatkozásra készülnek.
Hozzáfűzte,
a Politico című lap nemrég közzétett közös tervének nyomán Zelenszkij elnök és az Európai Bizottság olyan elképzelést mutatott, amely két szempontból is árt Magyarországnak: egyrészt a magyar baloldali ellenzék hatalomra juttatása felé billentene, másrészt megszüntetné az uniós döntéshozatal egységes álláspontjának intézményét.
Magyarország továbbra is elkötelezett a béke mellett, és elutasítja azt az európai uniós politikát, amely hosszú távon hozzájárul a háború meghosszabbításához – hangsúlyozta.
Elfogadhatatlannak nevezte Brüsszel és Ukrajna részéről a magyar belpolitikába történő beavatkozást.
Figyelmeztetett, hogy a nemzeti petíció válaszlehetőség a fenyegetésekre Brüsszel és Zelenszkij terveivel szemben.
Az utóbbi évek legsikeresebb választói részvételét felidézve hangsúlyozta, hogy a 2025-ös Nemzeti Konzultációval párhuzamosan a nemzeti petíció beküldésére sokkal többen éltek a lehetőséggel – húzta alá a miniszter.
Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Magyarország Kijevért tett erőfeszítései nem maradtak cserbenhagyva: humanitárius segítséget nyújtottunk, befogadtuk a hozzánk érkező menekülteket, és elítéltük a katonai akciót is.
Azonban ezen lépések nem jelentik azt, hogy a magyar kormány politikája – amely a béketeremtés szükségességét már az elejétől fogva kiemelte – megváltozik. A döntés a magyar emberek kezében van, Magyarország és kormányának jövője a hazai közakarat része marad – mondta.
Gulyás Gergely bejelentette: az árréscsökkentés fenntartásáról a kormány szerdai ülésén döntött.
Azt hangsúlyozta, hogy az árréscsökkentés fenntartása hozzájárul a kedvező inflációs folyamatokhoz; a januári 2,1 százalékos adat is mutatja, hogy ez hatékony eszköz az áremelésekkel szembeni küzdelemben a háztartási cikkek és az élelmiszerek esetében is.
Jelezte, értik a multinacionális vállalatok profitigényét, de úgy vélik, hogy ezzel szemben az árak kordában tartása a magyar kormány és a magyar emberek érdeke is.
Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a Spartól a Tescóig és más kereskedelmi vállalatoktól érkeztek jelzések a szabályozás ellen.
Elmondta, hogy a kormány célja nem csupán az infláció leszorítása, hanem annak tartós alacsonyan tartása is, és ezért az árréscsökkentés fenntartása hatékony és megfelelő eszköz.
Minden érintett jogosult egy értesítésre a rezsistopról; az értesítés részleteket ad a szükséges eljárásokról.
Gulyás Gergely kiemelte: a tájékoztatás legfontosabb eleme az, hogy ha valaki a gáz- vagy távhő helyett a villanyszámlához kapcsolódó jóváírást kéri, a januári rezsistop érvényesítését akkor a közölt eljárás szerint lehet megtenni.
Távhő és gáz esetén nincs további teendő.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban már döntött arról, hogy a januári rezsidíjak többletköltségeit átvállalja, ezért a fogyasztásból és az árakból 30 százalékos kedvezményt nyújt, ezt az állam finanszírozza.
Bejelentette továbbá, hogy kidolgoztak egy kátyúzási tervet, amelyet központilag koordinál az Építés és Közlekedés Minisztériuma.
Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a kormány szerdán meghallgatta Lázár János építésügyi és közlekedési minisztert a kátyúhelyzetről és az ehhez kapcsolódó intézkedésekről.
Ismertetése szerint a magyar állam 31 ezer kilométer út kezelésével bír, ezen felül további 182 ezer kilométer út a helyi önkormányzatoké, az önkormányzatok oltalmazó feladata pedig a kátyúzás.
Hozzátette, a kátyúk hatékony felszámolásához szükség van az önkormányzatok együttműködésére, ezért a kormány felkéri és felkéri őket, hogy tegyenek meg mindent a hideg idő miatt a korábbiaknál gyorsabban mentesítsék az utakat a kátyúktól.
A miniszter elmondta, a Magyar Közútnál 8,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a kátyúk megszüntetésére, ezt a feladatot a cég saját alkalmazottai végzik, soron kívül is.
Ismertetése szerint 2026. január 1. és február 10. között 4500 útszakaszon keletkeztek kátyúk, amelyeket folyamatosan javítanak. A helyzet nehézségeket okozhat, de a Magyar Közút mindent megtesz, hogy a forgalomelterelést csak a lehető legkevesebb ideig tartózkodás legyen szükségessé tétel.
Kiemelte, hogy hét kategóriába sorolják a burkolathibákat: a legsúlyosabbakat és a legnagyobb forgalmi nehézségeket, balesetveszélyt okozókat egy napon belül javítják; a másodikba tartozókat két, a harmadikba tartozókat három, a negyedikbe tartozókat tíz, az ötödik és afeletti kategóriában 30 napon belül orvosolják.
A miniszter arról is beszélt, hogy a hideg aszfalttal végzett javítás csak akkor tartós, ha nincs mínusz, ha éjjel fagypont alatti a hőmérséklet, akkor nem lehet tartósan kijavítani a kátyúkat. Balesetveszélyes hibák esetében azonban ebben az időszakban is elvégzik a kátyúzást.
Hozzátette, januárban 750 tonna hideg aszfaltot használtak a kézi kátyúzásnál. Országosan 960 ember hétfőtől péntekig, 480 munkavállaló pedig hétvégén is kizárólag kátyúzási feladatokkal foglalkozik – közölte.
Vitályos Eszter kormányszóvivő felhívta a figyelmet, hogy február hónap nyugdíjai a nap folyamán megérkeznek az idősek bankszámlájára, a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete pedig pénteken kerül átutalásra.
