Szerdán bejelentette Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök őt bízza meg a kormányalakítással. Magyar Péter ezt követően nyilatkozott az újságíróknak, miután a Sándor-palotában egyeztetett az államfővel.
Az épületből távozó politikus közölte, az államfő tájékoztatta az új Országgyűlés menetrendjéről, arról, hogy a legtöbb szavazatot kapó párt elnökeként őt fogja felkérni miniszterelnöknek. Hozzátette, miután a parlament megválasztja, ő kap majd kormányalakítási megbízást. A leendő országgyűlési bizottságokról és az alakuló ülés menetéről szóló egyeztetések már most pénteken megkezdődnek a pártok vezetői között, a megbeszélésen részt vesz a Sándor-palota, valamint az Országgyűlés főigazgatója is – jelentette be.
Kitért arra, hogy Sulyok Tamás arról tájékoztatta, számításai szerint legkorábban május negyedikén tarthatják az alakuló ülést, de reálisan május 6-7-én ülhet össze a parlament. Abban maradtak, hogy az elnök a lehető legkorábbi időpontra fogja összehívni az alakuló ülést – összegzett. Hozzátette, mindenki úgy gondolja, a magyar nemzet érdeke, hogy egy ilyen erős választói felhatalmazás után a lehető leggyorsabban megtörténjen a kormányváltás, és „egyben rendszerváltás is„.
Magyar Péter közölte, a beszélgetésen megismételte, hogy a magyar emberek nem kormányváltásra, hanem rendszerváltásra szavaztak.
Közölte: Sulyok Tamás az ő és a magyar emberek szemében is méltatlan a magyar nemzet egységének megtestesítésére, alkalmatlan arra, hogy a törvényesség felett őrködjön, illetve alkalmatlan és méltatlan arra, hogy erkölcsi mérték vagy példakép legyen a magyar emberek számára.
Az államfőnek rengeteg alkalommal meg kellett volna szólalnia a magyar emberek, a védtelen magyar gyermekek védelmében, vagy éppen őrködnie kellett volna a demokratikus államrend felett – fogalmazott. Hangsúlyozta, olyan dolgok derültek ki, amelyek „teljesen vállalhatatlanok és tarthatatlanok” egy jogállamban, egy liberális demokráciában. Példaként említette, hogy „szétrabolják az országot, kirabolják a nemzeti bankot„, illetőleg, hogy a „végrehajtó hatalom, mint az 1950-es években, pártpolitikai célokra használja föl az titkosszolgálatokat, és megpróbálja szétverni a legerősebb magyar ellenzéki pártot, rádolgozik a párt elnökére, civileket próbálnak tönkretenni„.
Hangsúlyozta, felemlegette a köztársasági elnöknek a „több ezer magyar kiskorú gyermek tönkretételét és az ő hallgatását.”
Rámutatott, arra kérte az államfőt, hogy a magyar jogállam és demokrácia „maradékait őrizze meg azzal“, hogy a kormányváltást követően önként távozik. Hozzátette, elmondta neki, hogy ha Sulyok Tamás nem távozik önként a hivatalából, akkor élni fognak a választóktól kapott felhatalmazással, eltávolítják a hivatalából „őt is, és az összes többi bábot„, akit az Orbán rendszer nevezett ki, „legyen szó a legfőbb ügyészről vagy éppen az Alkotmánybíróság elnökéről„.
Úgy fogalmazott, hogy az elnök „sejtelmes választ” adott erre a felvetésre és azt mondta, hogy természetesen ő is szeretné megőrizni a jogállamot, valamint Magyarország reputációját és hírnevét, ezért megfontolja a felhozott érveket.
Magyar Péter hangsúlyozta, úgy váltak el, hogy jelenleg a legfontosabb az Országgyűlés alakuló ülésének minél előbb összehívása, az új kormány megalakulása, hiszen „egy energiaválság közepén vagyunk„, egy olyan helyzetben, amikor az ország stratégiai kőolajkészlete nagyjából húsz százalékra csökkent, a kormány pedig „semmit nem tesz, azon kívül, hogy Facebookozik„, hogy megoldja ezt a problémát. Bírálatként hozzátette, a leköszönő kormány semmilyen tájékoztatást nem ad nekik, pedig elvárható lenne, hogy „egy óriási felhatalmazással választást nyerő párt elnökét, a leendő kormányfőt a leköszönő kormányfő” tájékoztassa a nemzetet érintő legfontosabb kérdésekben.
Magyar Péter arra a kérdésre, hogy hogyan reagált-e a köztársasági elnök arra, hogy alkalmatlan és méltatlan a magyar nemzet egységének képviseletére, elmondta: egy normális udvarias hangnemben zajló beszélgetés volt, és elmondta előre az elnöknek, hogy ne tekintse ezt személyesnek kérdésnek, hiszen ismeri az álláspontjukat. Közlése szerint az államfő mondta, hogy megfontolja az érveit.
Arról is beszéltek az elnökkel, hogy nem lenne-érdemes-e egy kissé megerősített elnöki hatáskörrel módosítani az Alaptörvényt, esetleg közvetlen elnökválasztást tartani. Mint mondta, leendő miniszterelnökként is örülne annak, ha még inkább tudnák korlátozni fékekkel és ellensúlyokkal a mindenkori magyar miniszterelnöknek a hatáskörét, hogy ne történhessen meg az, mint ami az utóbbi 16 évben. Ezzel az államfő is egyetértett, hiszen a magyar köztársasági elnök jelenleg Európában az egyik leggyengébb hatáskörökkel rendelkező államfő, és Orbán Viktorék még tovább gyengítették a hatáskörét, az előzetes normakontroll ügyében például nem lehet sok tekintetben az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Rámutatott: nagyon gyors társadalmi és szakmai egyeztetést szeretnének tartani, hogy a következő köztársasági elnököt még a jelenlegi rendszerben érdemes megválasztani vagy már esetleg egy új rendszerben, és mindenképpen szeretnének konszenzusra törekedni.
Jelezte: ő egy olyan jelöltet szeretne, aki valóban megtestesíti a magyar nemzet egységét.
Akár Göncz Árpád, akár Mádl Ferenc, akár Sólyom László meg tudták testesíteni a nemzet egységét – hangsúlyozta Magyar Péter, kiemelve: ezt követően, amikor a pártállam kiépült, ez már nem volt megismételhető.
Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság elnökével az előző napon telefonon egyeztettek, és milyen feltételekkel érkezhet meg és mikor a magyarokat megillető uniós forrás. Kifejtette, hogy második beszélgetésen is beszéltek Ursula von der Leyennel. A Bizottság elnöke ismét világossá tette: csak olyan feltételekkel tudnak megállapodni, amelyek jók a magyar embereknek, a magyar vállalkozóknak és általában hazánknak. A Tisza-kormány Brüsszelben, Strasbourgban, de Washingtonban, Moszkvában, bárhol a világon a magyar érdekeket fogja képviselni – szögezte le.
Ismertette azt is, hogy négy területen tehetnek gyors módosításokat, mert a bizottság és az uniós intézmények elvárják, hogy ezen a négy téren ne csak ígéretek legyenek, hanem törvények és jogszabályok is. Ezek a korrupcióellenes intézkedések: Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, egy új korrupcióellenes hivatal létrehozása, az Integritás Hatóság jogkörének megerősítése. A második a igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok függetlenségének visszaállítása, megerősítése. A harmadik a sajtó szabadságának visszaadása, a propaganda állami támogatásának megszüntetése. A negyedik az akadémiai szabadság helyreállítása, az egyetemek visszaadása az egyetemi polgároknak és a szenátusnak, továbbá a kutatóintézetek visszakerülése a kutatókhoz – sorolta.
Úgy folytatta: abban maradtak, hogy az informális egyeztetéseket már a kormányalakítás előtt megkezdik, és a legkésőbb május közepére kitűzött kormányalakítás után remélhetőleg megállapodás születik, s érkezhetnek az uniós források.
Jelezte: egyetértettek az elnökkel abban, hogy nagyon szoros a határidő, hiszen több ezer milliárd forintot kell a 2026-os esztendő végéig felhasználni. Nem csupán meg kellene állapodni, hanem a konkrét projektek elindítása és a pénzek lehívása is megkezdése szükséges – hangsúlyozta.
Megjegyezte: az Orbán-kormány évek óta nem tett semmit, hagyva ezt a 8000 milliárd forintot, miközben Magyarországot eladósította.
Egyetértettek abban, hogy nem lehet máshogy, mint hogy Magyarország megkapja ezt a pénzt, mivel a többi 26 tagállam már hozzájutott. Ez a pénz a magyar embereké, a magyar kórházaké, a magyar közúthálózaté, a MÁV-é, a magyar kis- és középvállalkozásoké és a magyar gazdáké is – tette hozzá Magyar Péter, hangsúlyozva, hogy azon fognak dolgozni, hogy a lehető leggyorsabban, de a magyarok érdekeit védve szülessen meg ez a megállapodás.
