Az ukrán hatóságok nem hajlandóak megkezdeni a nyomozást Sebestyén József ügyében, akit nemrégiben, kényszersorozás közben, brutális módon vertek meg késztetésként. Ez az eset rámutat arra, hogy Ukrajnában mindez nem csupán egy egyedi történést jelent, hanem egy intézményesített és államilag elfogadott gyakorlat része – jelentette ki szerdán Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium hivatalos közleménye szerint a tárcavezető a Harcosok órája című műsorban hangsúlyozta, hogy a hatóságok elutasítása a kivizsgálásnak gyakorlatilag elismeri, hogy Ukrajnában az embereket megverik, halálra verik, és kényszersorozásra kényszerítik, mindezt állami szinten szervezetten és jóváhagyott módon. Ez az elutasítás olyan világos üzenetet közvetít, hogy az országban ez a fajta erőszak, amely halálos kimenetellel járhat, államilag támogatott és végrehajtott gyakorlat.
Szijjártó szerint, ha ilyen esetek a nyilvánosság elé kerülnek egy „civilizált, normális országban”, azonnali intézkedés jönne, az elkövetőket és a felelős vezetőket gyorsan kézre kerítenék, és megállítanák ezt a gyakorlatot. Hozzátette, hogy egy ilyen országban az ilyen túlkapások nem maradnának észrevétlenek, a hatóságok azonnal lépnének, és példát statuálnának az elkövetők ellen.
Azonban Ukrajnában, a miniszter szavai szerint, mindenki elfordítja a fejét, senki nem mer beszélni a témáról, és ha egy személyt megvernek vagy halálra vernek, az eljárást megtagadják. Ez azt eredményezi, hogy Ukrajnában mindez egy, az állam által jóváhagyott, vagy legalábbis támogatott folyamat, melyben a kényszersorozás állami eszközzé vált. Ennek a gyakorlatnak a folytatása nemcsak a saját, hanem Európán kívüli országokban is elfogadhatatlan, és egyértelműen tagadja az ilyen nemzeti vagy nemzetközi jogi normákat – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Szijjártó szerint az, hogy Brüsszel eddig nem tett lépéseket a kényszersorozások ellen, azt jelenti, hogy Európában is félreértik a helyzetet, hiszen hallgatólagosan vagy nyíltan támogatják ezeket a gyakorlatokat. A magyar politikus szerint ez egy fontos elismerése annak, hogy a brüsszeli intézmények teszik a szemüket vagy hagyják figyelmen kívül az ukrániai brutális erőszakot. Ezért is fontos, hogy a magyar kormány szankciókat javasolt a kényszersorozásért felelős ukrán vezetőkkel szemben, azonban eddig egyetlen válasz sem érkezett erre Brüsszelből.
Szijjártó hangsúlyozta továbbá, hogy bár több mint három éve azt halljuk, Ukrajna Európát védi, ez nem igaz. Az ukránok nem minket védelmeznek, hiszen Magyarország és a többi uniós ország nem támadás alatt áll. A tény azonban, hogy Oroszország Ukrajnát megtámadta, ez világos. Ukrajna saját magát védi és terrítorális szuverenitását őrzi a háború ellenére, egy nagyobb szomszéd elleni összetett és hősies küzdelemben, amit jelentős nyugati támogatás is segít. Ezzel szemben Magyarország nem vesz részt a konfliktusban, és nem követel a saját területe védelmét más országok politikájától függően.
A miniszter kiemelte, hogy a magyar álláspont szerint ez az ukrán háború nem Magyarország vagy más európai országok védelmében zajlik, hanem Ukrajna saját önvédelméről szól, saját szuverenitásának és területi egységének megőrzéséről. Ezért Magyarország nem veszélyben van, nem támadás alatt áll, és nem kell minket megvédeni, sőt senki nem kérte a segítségünket ebben az összefüggésben. Ezt a helyzetet próbálják különböző érdekcsoportok úgy beállítani, mintha valamiféle felelősségünk lenne, hogy támogassuk Ukrajnát – mondta.
A külügyminiszter az illegális migráció kérdésében is megszólalt, hangsúlyozva, hogy Európában Viktor Orbán magyar miniszterelnök, illetve Donald Trump volt amerikai elnök voltak azok, akik elsőként bizonyították, hogy a migrációt meg lehet állítani. Emlékeztetett, hogy 2015-ben a nyugat-híradások, például a CNN, azt közvetítették, hogy szegény anyák és ártatlan gyermekek kértek segítséget a migránsok által leplezett, erőszakos magyar rendőrségtől, miközben valójában az országban csuklyás, tesztoszteronnal telt, harcedzett fiatal férfiak dobálták az üvegeket, köveket és botokat a rendőrökre.
A magyar kormány megítélését ért kritikák ellenére, és a folyamatos támadások ellenére felsorolta, hogy Európa nyugat-keleti részén is új társadalmak alakultak ki, ahol már nem is mernek az emberek esténként az utcára menni. Ezek a problémák, szerinte, mind az illegális migráció elleni erőfeszítések támogatásának következményei.
A tárca ezután kitért az Európai Bíróság nemrég hozott ítéletére, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az illegális migránsok visszatoloncolását. Szerintük ez komoly akadályt jelent az illegális migráció megfékezésében, és megkérdőjelezi az Európai Unió hatékony migrációs politikáját. Ezért logikusnak tartják, hogy az egyetlen megoldás ezen jelenség kezelésére, hogy az illegális migránsokat nem szabad beengedni az EU-ba.
Végül kiemelte, hogy a kormány szándékában áll a jövőben is keményen fellépni a migrációs kihívások ellen, és az ideológiai nyomás, valamint az uniós szabályozások miatt jövőre várható változások komoly politikai kockázatot jelentenek Magyarország számára. Az ország célja, hogy megőrizze szuverenitását és kontrollt élvezzen saját határai felett, szemben azokkal, akik szerint a közeljövőben akár a politikai megbékélés vagy változások révén erőteljesebben is befolyásolni akarják a magyar belügyeket.