A téli napfordulóig naponta átlagosan körülbelül négy perccel rövidül a napsütéses órák száma. 2025-ben az őszi napéjegyenlőségre szeptember 22-én, hétfőn 20 óra 19 perc körül kerül sor, és ezzel kezdődik a csillagászati ősz.
A tireszes napéjegyenlőség idején a Nap annyi időt tölt az égbolton, amennyit a látóhatár felett és alatta egyaránt, tehát nappal és éjszaka hossza közel azonos. A kifejezés ellenére azonban ez a pillanat sem hoz teljes egyenlőséget: a nappalok és az éjszakák néhány perccel ezekben a periódusokban is hosszabbak vagy rövidebbek egymásnál.
December 21-ig, vagyis a téli napfordulóig az éjszakák hosszabbodnak, és naponta átlagosan körülbelül 4 percet veszítünk a napsütésből.
Évente egyébként két napéjegyenlőség van: az egyik március 19. és 21. között, amikor az északi féltekén a télből a tavaszba lépünk, a másik pedig szeptember 21. és 23. között, amikor magunk mögött hagyjuk a nyarat és belépünk az őszbe.
Az őszi napéjegyenlőség régen a világ számos részén ünnepnapnak számított. Ezen a napon egybeesett a szüret és a termés begyűjtésének időszaka, az emberek ezen az éjszakán nagy mulatságokat rendeztek, bőséges vacsorákat fogyasztottak, tüzet ringattak, énekeltek és táncoltak, és sok helyen miséket vagy rituálékat is végeztek.
Számos kultúrában úgy hittek, ha ezen a napon az idő tiszta, jó év várható bortermés szempontjából. Az őszi napéjegyenlőséget követő időszakban kezdődtek az őszi pásztorünnepek, valamint a szemétdús betakarítási és szüreti bálok.
Míg az északi féltekén az őszi napéjegyenlőség a déli féltekén a tavaszi nap-éjegyenlőség elfoglalásával esik egybe, tehát ott a csillagászati tavasz veszi kezdetét.
Régi időkben szeptember 21-én – Máté napján – kezdték el a búza ültetését, szeptember 29-én, Mihály napján pedig a hagyomány szerint a legelőkről a téli tartózkodási helyükre terelték az állatokat – írja a sokszinuvidek.hu.