Magyarország célja az, hogy az Európai Unió belső harcaival kapcsolatos feszültségek ne legyenek uralkodóak, ezért Ukrajna uniós felvételét sem támogatta – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben. Úgy fogalmazott: amíg hazánkban nemzeti, hanem brüsszeli kormány irányítja az országot, addig nem születik migrációs megállapodás, nem lesz migránsok által teremtett verzió és nem lesz migránsbűnözés sem.
A miniszter az őszi ülésszak első napján tartott beszédében kiemelte: az őszi időszakban többször is meg kell majd erősíteni külpolitikai nyilatkozatainkat, hogy Magyarország nem adott felhatalmazást senkinek, aki a nevünkben háborút kezdeményezne.
Magyarország az Európai Unió tagja, és nincs hadviselő félben senkivel, így az Uniónak sem lehet háborús célokra alkalmazkodnia – jelentette ki.
Hozzátette: a háborút támogató államok értelmezhetik magukat olyanként, mintha háborúban lennének, ám az uniót nem szabad erre használni, amíg ezt senki sem állítja ellenőrizhető módon. Ez Magyarország számára világos – tette hozzá.
A kormányfő helyzetértékelésében rámutatott: nem új jelenség, hogy háborúk, migrációs nyomás és egy új gazdasági-technológiai forradalom éri kihívásokkal az Európai Uniónak tágabb helyzetét, és az sem újdonság, hogy a nemzetközi politika és a hatalmi tér gyors változásokon megy keresztül. Három és fél éve dúl a véráztatta háború keleten, a Közel-Kelet pedig felhevült helyzetekkel és válságpontokkal szolgál állandó próbára
– tette hozzá.
Ugyanakkor újkeletű jelenségként értékelte, hogy az Egyesült Államok elnöke pontról pontra teljesíti választási ígéreteit, és elindítja az eddig megkaráméltnak tartott kereskedelmi rend átalakítását. Szintén új fejleményként említette, hogy a Távol-Kelet országai – Kína és a globális déli félteke – „felvettekék a kesztyűt”, olyan dinamikát és szervezettséget mutatnak, amely évtizedek óta nem volt példa; India pedig szorosabbra fűzte az együttműködést a kínai-orosz tengelyrel. Ennek hatása lesz Magyarország külkereskedelmére és külpolitikájára – prognosztizálta Orbán Viktor.
Így folytatta: az is új jelenség, hogy az Európai Unió “még a várható fellendülés tartományában is alulmarad” és teljesen kivonult a globális középpontból.
Kifejtette, hogy az Európai Bizottság elnökének szeptember 10-i beszédére is utal, és hangsúlyozta: Ursula von der Leyen szerint hadiipari felkészültségre van szükség, míg Magyarország versenyképességi fordulatot szorgalmaz; a bizottsági elnök szerint Ukrajna finanszírozása a legfontosabb, és az ukrán csatlakozási folyamat továbbra is sürgetés alatt áll.
Emlékeztetett: Magyarország már három és fél éve él a háború árnyékában, és a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, nem katonai. A nyári amerikai–orosz tárgyalásokra utalva javasolta, hogy legyenek európai–orosz tárgyalások is.
Figyelmeztetett: ha Ukrajna belép az Európai Unióba, az veszélyeztetheti Magyarországot és egész Európát, ezért – mint mondta – semmi okunk nincs, hogy ezt támogassuk.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot, továbbá felrúgná az európai mezőgazdaság alapjait, és Magyarország eddigi támogatott pozíciója helyett befizetővé válna.
Hozzátette: az Ukrajna tagságáról szóló szavazás 2 millió feletti voksa világosan jelzi Magyarország álláspontját, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy Brüsszel, több uniós tagállam és több európai párt – köztük a hazaiak is – meg akarják módosítani ezt a nézetet, és „le akarják törni a magyarok ellenállását”
A kormányfő felhívta a figyelmet: nyáron az energiabiztonság is fontos téma volt, mert a Barátság kőolajvezeték ukrán támadások céltáblájává vált. Megjegyezte: az ukránoknak is figyelembe kellene venniük, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamos energiaforrása.
Orbán Viktor kiemelte: a rezsicsökkentés fenntartásához elengedhetetlen az orosz gáz és az orosz kőolaj. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb villamos energia- és gázárait garantálják a magyar családok számára; a rezsicsökkentés nélkül minden család évente többe kerülne az energiáért – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök felidézte: nyáron nem sikerült Brüsszelben felülírni a migrációs paktumot. Társat próbált keresni, de még mindig nem elegen találkoztak vele. Ennek következtében az Európai Bizottság továbbra is Magyarországra akarja erőltetni a migrációs paktumot – közölte.
Rávilágított: a nyugati migrációs menekülési és betelepítési kísérletek eredményeként számos nagyvárosban összeomlott a közbiztonság, migráns bandák rettegésben tartják a lakosságot, a bűnözés megnőtt, és a robbantások is gyakoribbak. Ezzel szemben Magyarország a béke és a biztonság fokmérője – hangsúlyozta, megjegyezve: itt az illegális migránsok száma nulla, s a migrációból származó bűnözés Magyarországon ismeretlen fogalom marad.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a migrációs paktumot a baloldali parlamenti ellenzéki pártok és a Tisza Párt is támogatja, de a kormány ezt ellenzi, nem fogadja el és nem is fogja végrehajtani.
Emlékeztetett: Brüsszel pénzügyi szankciókkal sújtotta Magyarországot azért, mert nem engedi meg a migránsok beáramlását.
A Tisza Párt és a DK kijelentette: kész teljesíteni Brüsszel követeléseit. A kormány szerint ez öngyilkos politika lenne: a migránsokat nem szabad beengedni, a migráció kérdésében nincs helye kísérletezgetésnek, mert ebben az ügynél egyszerűen nem lehet hibázni – fogalmazott.
„Őszintén mondom, nem látok kompromisszumos utat az ellenzék és a kormány között ebben a témában. Amíg itthon nemzeti, nem Brüsszelhez hű kormány van, addig a déli kerítés megmarad, a migrációs paktum nem lesz, és nem lesznek migránsgyűlések, sem migránsbűnözés„
– rögzítette Orbán Viktor.
Parlamenti beszédében a kormányfő a brüsszeli gazdaságpolitikát alacsony színvonalúnak, lassúnak, tétovának és cselekvésképtelennek nevezte, és úgy vélte, a következő időszak súlyos kérdése az, képes-e az EU megújulni. Felidézte: a csatlakozási tárgyalások négy évét is beleszámítva huszon éves részese vagyunk az európai gazdaságpolitika alakításának, és látott már sikeres és kudarcot is, illetve látta a kormányzati munka hanyatló színvonalát, „Barrosótól von der Leyenig vezetve”.
Úgy értékelt: az EU jelenlegi rendszere alkalmatlan arra, hogy a tagállamok gazdaságát sikeressé tegye. A kérdés az, hogyan lehetne megújítani az EU-t, és visszavezetni a gazdaságot a növekedés pályájára, és a magyar emberek érdekében ezért elengedhetetlen az őszinte szembenézés.
Orbán Viktor szerint nem látja az EU-ban a megújulás képességét, de látja a közeledő döntéseket, a centralizációs terveket, a kudarcot vallott politikák makacs védelmét, s azt, hogy az Egyesült Államok és Ázsia egyre jobban lép előttünk. Hozzátette: Magyarország képessége, ereje és tudása megvan ahhoz, hogy gyorsabban fejlődjön, és a növekedés üteme ne az EU, hanem az Egyesült Államok és Ázsia tempóját kövesse.
Ha az Unió gyors és éles fordulatot nem hajt végre, akkor véget érhet a története – jelentette ki. Hozzátette: sokan úgy gondolják, hogy az EU egyszer összeroskad vagy szétesik, de ő úgy látja, hogy a valóság inkább úgy alakul, mint egy állandó krízis, amely végül lassú múlttal és széteséssel végződik. A Római Birodalomhoz hasonló példát hozva megjegyezte: gyakran úgy gondolták egykor, hogy még mindig létezik, holott már nem. Mi ránk is ez a sors várhat – mondta –, miközben a döntések Brüsszel központjában születnek, s a tagállamok nem hajtják végre azokat. A központ egyre kevésbé tudja kikényszeríteni akaratát, mert maga is bizonytalan a sikerekben.
„Mint egy rossz GPS, folyton újratervez, és soha nem ér el a célhoz” – fogalmazott.
Migráció, zöldátállás, klímapolitika és szankciók – mennyi irányzat, és milyen kevés a tényleges eredmény – mondta el.
A miniszterelnök felidézte: tavaly Budapesten, amikor Magyarország látta el az EU soros elnökségét, elfogadtak egy versenyképességi paktumot, de Brüsszelben talán csak a harmadát végrehajtották – „azt is csak részben”.
– mutatta.
Eközben a márciust követően az amerikaiak gőzerővel alakítják át a gazdaságukat, miközben a kínaiak gyors tempóval haladnak elénk, mintha a modernizációs versenyben előrébb járnánk – fogalmazott a miniszterelnök.
Emlékeztetett: a múlt héten Mario Draghi, az Európai Központi Bank egykori elnöke előadást tartott arról, mit tett az EU az előző évben készített jelentésével, és ezen felbátorodva Orbán Viktor szerint Európa növekedési alappalai tovább gyengülnek, a pénzügyi mozgástér vékonyodik, az uniós adósság a következő évtizedben 10 százalékponttal nő, és eléri a nemzeti össztermék 93 százalékát. Emellett a növekedési modell sérülékenyebbé válik, és nincs egyértelmű finanszírozási út a beruházásokhoz.
Azt állította, hogy a tétlenség nem csak a versenyképességet, hanem a szuverenitást is veszélyezteti – ezért szerinte más út, gyorsabb haladás, egy új tempó és más dinamikák kellenek.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia terén tavaly az USA 40 modell, Kína 15, míg az EU mindössze 3 alapmodellt hozott létre. A gépjárműiparban, amely 13 millió munkavállalót foglalkoztat, az európai innováció elmaradott, a modellek költségesek, az ellátási láncok pedig töredezettek.
Azt mondta, Draghi azt javasolja, hogy lépjünk túl az általános stratégiákon és a késve haladó ütemterveken. Pontos dátumokra és kézzelfogható eredményekre van szükség, és ezekért vállalni kell a felelősséget – szerintük viszont a kontinensen ezt a felelősséget gyakran hiányolják, ezért úgy tűnik, hogy ezt a lépést nem hozzák meg.
Azt javasolta, hogy ne várjanak a bizonytalan irányú, minőségi és ütemezésű brüsszeli gazdaságpolitikára. Az elmúlt hónapokban a kormány úgy döntött, hogy nem vár tovább, hanem saját archaikusan vázolt, nemzeti útját követő gazdasági programot indít be.
Július 1-jétől elindították Európa legnagyobb adócsökkentési programját, és a CSaládok jövedelmének növelésére a csedet és a gyedet úgy képezték át, hogy a családok havonta jobban járjanak. A csed napi szintű kiegészítése átlagosan 78 ezer forinttal növeli a családok bevételét, a gyed pedig 43 ezer forinttal több jövedelmet jelent egy család számára. Emellett július 1-jétől 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, és 2026 januárjától újabb 50 százalékos növekedést terveznek
– közölte.
Egy kétszemélyes vagy többtagú család esetében ennek hatása havonta 40 ezer forinttal, kétégyermekeseknél kb. 100 ezer forinttal növeli a bevételt. Ettől fogva Brüsszelre és a külföldi döntéshozatalra való támaszkodás nélkül is hosszú távra marad az adómentesség a három gyermekes anyák számára októbertől, a két gyermekesek számára 2026 januárjától életük végéig, amely körülbelül egymillió anyát érint.
A családi adókedvezmények bővítésével és a két- és háromgyerekes anyák SZJA-mentességével egy kétgyermekes család esetében 2026-ban évente kb. 1,7 millió forintos, egy háromgyermekes család esetében kb. 2,4 millió forintos többletjövedelem maradhat. Ezen intézkedések együtt egy 4 év alatt mintegy 4000 milliárd forinttal növelik a családok pénzügyi mozgásterét – mondta, hozzátéve: ezt hívja a kormány családbarát adóforradalomnak, amelyet megvalósítanak.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy szeptember 1-jétől beindult a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program, a fix 3 százalékos hitel mellitus projektje. Az Otthon Start lényegi segítséget ad mindenki számára, akinek nincs saját ingatlana – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő ezt a programot a magyar középosztály szélesítésének programjaként értékelte. Rámutatott, hogy a fix 3 százalékos hitel lehetőséget teremt a fiatalok tízezreinek arra, hogy albérletből lakás tulajdonjogot szerezzenek, és így hozzájárul a polgári Magyarország megerősítéséhez.
Az érdeklődés óriási, három hét alatt több mint tízezer hiteligényt vettek nyilvántartásba országszerte. Úgy számolnak, hogy a hagyományos új lakások mellett az intézkedés hatására öt éven belül ötvenezer új lakás is felépülhet. Ez komoly lendületet adhat a magyar gazdaságnak, jót tesz az építőiparnak és megerősítheti a magyar vidéket is
– összegezte.
Kiemelte: a kormány döntött és nyáron meghosszabbította az árréscsökkentést november végéig, és bevezette az önkéntes árkorlátozást a bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek körében. Ezek az intézkedések mintegy 1,6 százalékponttal mérsékelték az inflációt augusztusban – mondta.
Hozzátette, 30 ezer forintos élelmiszerutalványt biztosítanak 2,4 millió nyugdíjasnak, és a kamatstop meghosszabbításával egy újabb fél évre biztosítják a visszafogott fizetést. Bár a bankok az Alkotmánybírósághoz fordultak, a kormány ezt a konfrontációt vállalja – idézte fel. A kamatstop összességében 286 ezer hitelszerződést érint 1200 milliárd forint értékben.
Elmondta azt is, hogy a magasabb infláció miatt kiegészítő nyugdíjemelés jár, amely átlagosan idén 51 155 forinttal növeli a nyugdíjakat.
Orbán Viktor egyértelműnek értékelte az Európai Unió–Amerikai Egyesült Államok közti vámokra vonatkozó megállapodásokat, és úgy véli: ezek nem szolgálják a kontinenst, és gazdaságunkra is kedvezőtlen következményekkel járhatnak. Ennek ellensúlyozására a Nemzetgazdasági Minisztérium összeállított egy iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet. Ebben olyan elemek szerepelnek, mint a fix kamatozású hitelek a kis- és középvállalkozások számára, és tervezik a munkáltatói terhek csökkentését is.
Jelezte: folytatják a munkahitel-programot, amelyet szeptember közepéig mintegy 30 ezer fiatal vett fel, összesen 112 milliárd forint értékben.
A miniszterelnök a felsőoktatás és a gazdaság összekapcsolását is sikeresnek értékelte, kiemelte, hogy a világ harminc ezer egyeteme közül tizenegy magyar intézmény kerülhetett be az első öt százalék közé. Rámutatott arra is, hogy elindították a kkv-k megerősítését szolgáló Demján Sándor Programot, amelynek kifizetései szeptemberben elérték a 100 milliárd forintot.
A kormányfő összegzése szerint ez a mi nemzeti gazdasági útitervünk, amelyet Brüsszel nem kedvel.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság azt követelte, hogy Magyarország vezesse be a progresszív adózást, csökkentse az adókedvezményeket, vonja vissza a rezsicsökkentést, szüntesse meg a kamatstopot és az árréscsökkentést, és ezért nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről. A brüsszeli viták miatt szükséges megteremteni a közterheket és az egységes adózást érintő társadalmi vitát – mondta, és hozzátette: október elején megkezdik a konzultációs kérdőívek postázását. Arra kérte mindenkit, hogy mondja el véleményét, töltse ki és küldje vissza a lapokat.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a tavalyi év elején elindítottak egy hajtóvadászatot a kábítószer-kereskedők ellen. Azóta több mint egy tonna illegális drogot vontak ki a feketepiacról, 6581 büntetőeljárás indult, és lefoglaltak olyan tárgyi eszközöket vagyontárgyakat, amelyekhez összesen 900 millió forint érték kapcsolódik. Megköszönte a rendőrség munkáját, és kifejezte: a drog- és szervezett bűnözés ügyében a jövőben is zéró tolerancia lesz Magyarországon.
Közölte: a kormánytöbbség a legszigorúbb kábítószerellenes törvényeket dolgozta ki Európában, de még hiányzik néhány büntetőjogi tényállás és szabályozási elem, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy az őszi ülésszak alatt készítsék el ezeket a jogszabályokat a magyar gyerekek érdekében.
Orbán Viktor beszéde végén kitért a verbális és online erőszak kérdésére is.
„Ott tartunk, hogy vannak ellenzéki politikusok, akik fegyveres eszközökkel jelennek meg a nyilvános politikai eseményeken. Ne essünk abba, hogy elveszítsük a józan eszünket; nem élünk vadonokban. Arra kérem a képviselőket, ne legyenek túlzottak, maradjon a polgári ütem és a nyugodt tempó” – mondta, és a kormány támogatására szólított fel a törvényhozásban.
A miniszterelnök a beszéde elején gratulált Kapu Tibor magyar űrhajósnak, és az űrutazást lehetővé tevő, közönség előtt ismeretlen szakemberek tucatjainak, valamint Ferencz Orsolya miniszteri biztosnak, akik az „űrispán” elismerésével részesültek – ezt méltatta az MTI is.
MTI