A belépés vagy kimaradás kérdéséről a 2026-ban megválasztandó kormány dönt majd – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök szombati háborúellenes gyűlésén Szombathelyen.
A miniszterelnök szerint az előttünk álló időszakban a 2026 és 2030 közötti évek lehetnek talán életünk legnagyobb kockázataival terheltek. Ekkor dől el, hogy Európa belép-e a harcokba, és velünk együtt rohan-e be a konfliktusba – mondta. Hozzátette: a 2026-os választás a háború előtti utolsó lehetőség lesz.
A kormányfő kiemelte: manapság a legnagyobb veszély az, hogy Brüsszel elviszi pénzünket, majd onnét továbbítja Ukrajnának. Tehát ma nem az a veszély, hogy a háború közvetlenül ide érkezik, hanem hogy innen veszik el tőlünk azt a forrást, amely nélkül a magyar gazdaság működése nem állna talpra – mondta.
Az Európai Unió számvevőszéki jelentésében olvasható volt, tíz nappal ezelőtt, hogy az unióba történő befizetések – amelyek során évente egy- és kétszermilliárd eurót juttatunk be – a következő időszakban másfélszeresére növelendők – mondta.
Az ukránok egy javaslatot terjesztettek elő az asztalra: 800 milliárd dollárt kérnek az ukrán állam üzemeltetésére a következő tíz évre, és ezt az összeget az uniótól kívánják megkapni. Ezen felül 700 milliárd dollár nyerőalap fegyverkezésre. Összesen 1500 milliárd dollár. Ebben benne van a magunk pénze is; ha ezt engedjük, akkor a saját pénzünket innen viszik el
– emelte ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette: néhány év múlva pedig arról lesz szó, sőt a NATO főtitkára is arról beszél, hogy most már katonákat is küldhetünk. Azonban ha Ukrajna területén megjelenik egyetlen nyugati katona is anélkül, hogy erről lenne megállapodás az oroszokkal, az azt jelenti, hogy bekapcsolódtunk a háborúba. Az oroszok ugyanis kijelentették, hogy ilyen katonaságokat legitim katonai célpontként fognak tekinteni – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Orbán Viktor nem hiszi, hogy Brüsszel és az Európai Unió beleegyezne abba, hogy csak a kontinens egyik felzárkózzon a háborúba. Emiatt fel kell készülnünk arra, hogy hatalmas nyomás zúdulhat Brüsszelből, sőt Berlinből is, hogy mi is belépjünk – mondta.
A miniszterelnök jelezte: „ebben a választási kampányban a mi ellenfelünk nem a Tisza” . A Tisza Párt 27 tagot számlál, „a Fidesz szombathelyi városi szervezetében pedig többen vannak, mint a Tisza egész országos szervezetében” – közölte.
Orbán Viktor a gyűlésen korábban felszólaló V. Németh Zsolt szavaira is reagált, aki szerint szerencsére a délszláv háború nem hozott közvetlen fenyegetést Vas megyének.
A miniszterelnök felidézte: 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, Magyarország nyisson meg egy második frontot, és támadja meg a szerbeket „vagy legalább lőjük őket a Vajdaságon keresztül egészen Belgrádig”.
„Hogy Önök akkor nem kerültek háborúba, ahhoz az kellett, hogy az akkori kormány a amerikai elnök direkt kérésére azt mondja, hogy: no, sir. Ha akkor olyan miniszterelnökünk lett volna, aki csak annyit tudott mondani, hogy yes, sir, akkor Önök nyakig álltak volna benne, mindannyian nyakig ripegtek volna abban a háborúban” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor leszögezte: „lehet nemet mondani, ha van bátorsága”.
A kormányfő arról is beszélt, hogy minden héten történik valami, ami közelebb visz a háborúhoz.
Azért van mindig annyi megbeszélni való a háborúellenes gyűléseken, mert új történések adódnak. Most a NATO főtitkára kijelentette, hogy „ott leszünk földön, vízen, levegőben”, és katonákat fogunk állomásoztatni Ukrajna területén – mutatott rá a miniszterelnök.
Ugyanakkor az Európai Néppárt – amelyhez a Tisza Párt is tartozik – vezérkara Zágrábban arról beszélt, hogy olyan katonákat szeretnének látni Ukrajnában, akiknek az egyenruháján európai uniós jelképek vannak.
Mi tagok vagyunk az Európai Unióban, mi nem akarunk látni ilyen katonákat Ukrajna területén
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ennek a jelenségnek két értelmezése lehet: vagy véletlenek sorozata, vagy egy terv része. Mint mondta: hallja, hogy az európai vezetők között nem egy technikai csúcs zajlik, hanem olyan tanácskozások, amelyek haditankönyvi szintűek. Szerinte ez egy kidolgozott terv végrehajtása.
„Tulajdonképpen be is jelentették, hogy az Európai Unió háborúba fog menni 2030-ig.”
A történelem során az emberekhez fokozatosan a háború gondolata kerül be, először a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, aztán a sorkatonaság, majd a fegyvergyártás, végül a háborús gazdaság, és végül a nyílt konfliktus jön. Ma az Európai Unió hivatalos programként deklarálta, hogy át kell állni hadigazdaságra. Ezt a célkitűzést az Európai Parlament plenáris ülésein is kimondták, hogy 2030-ra mindez kész legyen a háború megvívására.
Szombathely a magyarországi háborús károk közepes-súlyos kárát érte, a város felemelkedésének egyik fontos állomása volt. Soha többet háborút Szombathelyen!
A miniszterelnök üdvözölte Szombathelyt, és köszönetet mondott Hende Csabának, aki hosszú ideig a körzet országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett, majd alkotmánybíróként dolgozik, és aki a 2002-es választás után fontos szerepet vállalt a nemzeti-keresztény polgári jobboldal újjászervezésében.
Hangsúlyozta: a digitális polgári körök folytatásai azoknak a polgári köröknek a megújításai voltak, amelyeket a 2002-es, igazságtalan választási vereség után hívtak életre, hogy mindent átmentsenek az első polgári nemzeti kormányzásból.
Szombathely és a nemzeti erők története sosem vált szét egymástól – tette hozzá.
Felidézte:
a 80-as évek közepén, amikor antikommunista radikális szabadságpárti egyetemisták szervezkedésébe kezdtek, amiből Kinőtt a Fidesz, annak egyik legerősebb vidéki bástyája Szombathely volt, a másik pedig az ország másik végén, Debrecen
Szombathely soha nem az ország határvidéke volt, inkább az ország politikai centrumának tekintették – „itt is született a Fidesz” – mondta.
Hozzátette: Vas megye és Szombathely élen jártak a rendszerváltásban, amikor az ország még csak azon töprengett, mi is az a polgári Magyarország és a polgárság; Szombathely már régen polgárváros volt.
Azt is felidézte: 1998-ban, amikor az MSZP kormányon volt, a Fidesz itt 57 százalékos támogatást kapott, és 2002-ben is nagy győzelmet arattak.
Szombathely városában mind a pártlisták versenyében, mind az egyéni jelöltek versenyében magabiztosan vezetünk
– emelte ki.
Azt mondta, a kampány közeledtével mindenki kiszámol, és „fölmérésnek álcázott propagandajelentéseket is olvashatunk”.
„Azoknak ne higgyenek, higgyenek inkább nekem” – fogalmazott, jelezve, hogy mérései szerint Szombathelyen magabiztos előnyben van a kormánypárt.
Reményét fejezte ki, hogy Vámos Zoltán ezt az előnyt ki is használja, de hozzátette: a hangsúly a tényleges győzelem megszerzésén van. Az esély nem egyenlő a győzelemmel; a győzelem csak vasárnap este dől el. És ehhez dolgozni kell – hangsúlyozta.
A Szombathelyre és környékére tervezett útépítési projektek kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt 16 évben Vas megyében 286 kilométer utat újítottak fel.
Azért is kiemelte, hogy az M86-os gyorsforgalmi út és az M80-as főút építésére is száz-száz milliárd forintot fordítottak. Terveik szerint 279 milliárd forintból folytatódik az M86-ost, 190 milliárd forintból megépítik az M87-est, Büköt bekötik az M87-be, az M76-ost Körmend és Zalaegerszeg között megépítik, és elkészül a Szombathely nyugati körforgalmas elkerülője is, amelyet 25 milliárd forintból építenek meg.
A kormányfő kiemelte, Szombathely különleges város, mert négy főváros is közelebb van hozzá, mint Budapest
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a határmenti sáv számára külön programra van szükség, mert ha nincs külön fejlesztési stratégia, akkor ez a térség kiszáradhat a fejlesztési figyelemből.
A miniszterelnök megjegyezte: ha erre feljár, akkor gyakran felkérik, hogy utolérjék Ausztriát. „Nehogy már utolérjük Ausztriát, menjünk elé, vagy legalábbis egyes részekben legyünk jobbak, mert az utolérés önmagában kevés” – fogalmazott.
Az osztrákok szerencsésebbek voltak, de nem jobbak; a különbség annyi, hogy onnan 1955-ben vonult ki a Szovjetunió, míg innen 1990-ben.
A szombathelyi futballcsapatról felvetett kérdésre azt mondta: a magyar futballról azt lehet mondani, hogy „meghajolva, tisztelettel” meg kell jegyezni, hogy óriási meglátásai vannak, csak a pénz és a korlátok miatt nem engedik meg neki ezt megvalósítani – tette hozzá.
Mint magyarázat, megjegyezte: a kampány kapcsán látható, hogy olyan multinacionális cégek jelentkeznek, amelyek komoly tőkeerejűek. A Tisza Párt egyik gazdasági szakértőjét az Erste Bank küldte ide, mert a kormányváltás érdekében lépnek fel.
A Shell nevű energiaszolgáltató cég képviselője is itt van, akit azért hívtak, hogy ugyanezt a célt szolgálja, és hasonló elv alapján adóztatják meg. Azt is kiemelte, hogy Szombathely Haladása a harmadosztályban van, miközben a város nem tudott élni az érkező támogatásokkal.
Orbán Viktor kiemelte, hogy nem a profikat kell figyelni, inkább az utánpótlásra és a gyerekekre kell koncentrálni. A Brüsszelben megírt Tisza-program egyértelművé teszi: a sporttámogatást csökkenteni kell, ugyanakkor a gyermekek érdekében kell ennek továbbra is megvalósulnia, mert sport támogatása a gyerekekért van
– fogalmazta. Hangsúlyozta, hogy amíg Fidesz-kormány van, addig a sport mindig is stratégiai ágazat marad a gyerekek és családok érdekében.
A miniszterelnök szerint a fiataljaink a mi gyerekeink és unokáink, és ha hiszünk bennük, akkor is érdemes nekik bízni – az életben ritkán esik ki a hasonlóhoz hasonló példázat. Megjegyezte: néhány jó hangulatú koncert utáni skandálás ne keveredjen össze a valódi fiatalokkal; hiszen a fiatalokat meg lehet hallgatni, beszélgetni lehet velük, és akkor a nehéz politikai ügyekről is beszélgetni lehet velük – mutatott rá.
Kijelentette, nem mondanak le a saját fiatalságukról, és a szavazókártyák körében is az ő jövőjükre fognak szavazni. Aki fiatalon a Tiszára szavaz, saját jövője ellen szavaz, aki a Fideszre, saját jövője mellett – ezt kell megbeszélni a fiatalokkal
– mondta.
Orbán Viktor azoknak, akik szeretnének „dafke” ellentmondani a szüleiknek, azt javasolta, vegyék komolyan magukat, és legyenek Brüsszel-ellenesek, mert onnan fenyeget a veszély. A kamulázadások nem érnek semmit; Magyarország kormánya ellen lázadni semmilyen dicsőség, csak bajt hoz – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy négyezer templomot újítottak fel és 200 újat építettek, és az egyházak támogatásának fontosságát hangsúlyozta: minél több közösség létezik az országban, annál erősebb a haza. Ezért nem szabad a hitetleneknek ellenségként tekinteniük a hívőket és közösségeiket – tette hozzá.
Az igazi ellenfélünk nem a jelenlegi ellenzék – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint az igazi kihívás Brüsszelnél van, aki olyan kormányt akar Magyarországon hatalomba juttatni, amely az adott pillanatban küldi a magyarok pénzét Ukrajnába, és küldi a magyar katonákat a háborúba
Ukránpárti, Brüsszel-párti, háborúpárti kormányt akarnak Magyarországon, és ez az igazi kihívás, amelyet nekünk meg kell győzni – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint léteznek, akik pontosan tudják, mi történik odahaza, és vannak, akik félreértik vagy félrevezettek; ez a választás nem arról szól, mi van itthon, hanem arról, hogy mi lesz Magyarországgal. Áprilisban kell döntenünk: belépünk-e a háborúba, elviszik-e a pénzünket, vagy mindarra, amire szükség van a mindennapjainkhoz – a fiatalok, a pénz, a béke – meg tudunk-e maradni Magyarországon.
Ami az uniós vétót illeti, kifejtette: a nemzetközi ügyekben nincs egyszerű válasz; a két lehetséges út a magyar út vagy a brüsszeli út. Felidézte, hogy korábban a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, bár sosem szavazott Manfred Weberre, majd kiléptek, mert a migráció ügyében Brüsszel politikáját Magyarországra akarták kényszeríteni.
A német kancellárral az Európai Néppárt vezetői ezt a követelést fogalmazták meg: Magyarország adja fel a politikát, amelyet a migránsok belépése és a kerítés megépítése ellene áll; mindenkit rá akarnak kényszeríteni, hogy elfogadja ezt a politikát.
„Megzsaroltak bennünket: ha nem engedjük ezt a migrációs politikát, akkor Weber vezetésével minden ponton akadályozni fognak.”
„És erre mondtuk: na jó, szórakozzatok, viszlát!” – tette hozzá.
Ezt követően vártak, míg más erők megerősödtek, majd megalapították a Patriótákat, amely ma Európa harmadik legnagyobb politikai családja, és hamarosan a második, majd az első helyre kerül – mondta.
„Személyesen érzem, hogy a Néppártban zajlik a dolog. Nem lehet okoskodni, mert ha nem azt csinálod, amit az irányelv migrációt illetően mond, akkor vagy kilépsz onnan, vagy végrehajtod” – jelezte.
Hozzátette, készül egy kisfilm mesterséges intelligenciával, amely azt mutatja be, hogy Brüsszelből érkezik a parancs, és a Tisza Párt elnöke azt mondja, igenis. Az igazság ez – mondta Orbán Viktor, majd hozzáfűzte:
korábban ő is kapott hasonló hívásokat, amelyekre azt mondta, hogy ha a magyaroknak ez jó, akkor megcsináljuk, míg ahol nem jó, ott azt mondja: nein, Danke
. A Tisza Párt nem fog tudni nemet mondani
– közölte.
Ahhoz pedig, hogy valaki ilyen éles helyzetben nemet mondjon, nagyon sok minden kell: biztosnak kell lennie abban, hogy amit képvisel, az a magyar nép álláspontja. Ma a legfontosabb civilizációs kérdésekben – migráció, családvédelem, gender és a háború – a magyar nép és a Fidesz ugyanazon állásponton állnak – szögezte le.
Hozzátette: a Tisza, bármilyen is legyen, valójában civilizációs értelemben mást képvisel, és ezért talán nem is akarják Brüsszelnek mondani, hogy nemet mondjanak.
Az uniós vétóról szólva megjegyezte: nem is az a kérdés, hogy ki mer-e mondani nemet, hanem hogy milyen következményekkel járhat. Eddig a vétó ellenállása a jogokkal összekötött, de ha ezt a szabályozást meg akarják változtatni, akkor ezt is egyhangú döntéssel lehet csak megtenni. „És amíg élek és ott vagyok, addig ez nem fog menni” – jegyezte meg.
Orbán Viktor közölte, eddig azzal próbálkoztak, hogy meggyőzzenek arról, hogy Németország és Brüsszel kiterjeszti a hatalmát, most pedig arról szót: lecserélnek egy másik miniszterelnökre
Elég egyetlen hibázás ahhoz, hogy többé már semmilyen nemzeti érdek érvényesítése ne legyen külpolitikában megbízható – „akkor háború” – mondta.
A ukrán kényszersorozásról és az abból érkező kiváltásokról azt mondta, hogy a rendkívül nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak azt üzenik: velük vannak.
Minden magyar katona, aki az ukrán fronton esett el, ne csak szóban számíthat a magyar kormány segítségére, a családjukat felkeresik, és ahol lehet, támogatást nyújtanak, de „nem harsogják túl”
– mondta.
A „kényszersorozásról” szóló résznél kifejtette: ezt nem lehet szó nélkül tűrni. Szijjártó Péternek joga van Brüsszelben napirenden tartani ezt a kérdést – tette hozzá, jelezve egyben, hogy mindennek meg lesz a maga következménye, mert „mindennek megvan a maga ideje”.
Azt is leszögezte, hogy régen volt az az állapot, amikor úgy tűntünk, hogy balekok vagyunk, és hagytuk, hogy velünk próbáljanak elbánni; ennek vége – mondta, hozzátéve: egy másik világban élünk.
Kijelentette, Ukrajnát nem szabad az Európai Unióba beengedni, „se katonai, se gazdasági szövetségbe ne akarjunk velük tartozni, mert abból baj lesz”.
Az első kérdés: belerántanak-e bennünket a háborúba, és akár békeszerződésre jutunk-e, az sem garancia, hogy egy-két év múlva nem lesz ugyanaz a helyzet. Olyan nincs, hogy egy európai uniós tagállamot megtámadnak, a többiek pedig csak nézik. Mindenki átadja magát a hadikatonai kérdéseknek – mondta.
Az ukránok beengedését az Európai Unióba a következő időszakban nem támogatná, mert folyamatos háborús fenyegetést jelentenének ránk azáltal, hogy bármikor kirobbanhat egy orosz-ukrán konfliktus – szögezte le.
Kitért arra is, hogy őstermelőink már most „prüszkölnek”, mert az ukrán szabályok alatti olcsóbb, rosszabb minőségű termékek már most komoly versenyképes gondokat okoznak a magyar mezőgazdaságban. Ha beengedik az ukránokat, tönkremenne a közép-európai gazdaság – jelezte.
Megjegyezte: a szabad mozgást és a hasonló szabályokat érdemes figyelmen kívül hagyni.
Rámutatott, hogy ugyanakkor nem szabad és nem is lenne értelme „lerúgni őket magunktól”. Valamilyen együttműködést kell kiépíteni, amely mindkét félnek jó, ezt nevezte stratégiai partnerségnek; az ukránokkal együtt lehet működni, de tagságukról szó sem lehet.
Kiemelte: fel kell adniuk az ukránoknak azt az állandó követelőzést Brüsszelben, hogy leválasszák Magyarországot az olcsó orosz energiáról. Ha Ukrajna ezt megteszi, az ellenségünk marad, és sérti a magyar érdekeket.
– fogalmazott, és hozzátette: ha nincsen olasz és orosz olaj és gáz, akkor a jelenlegi árak sokszorosát kellene fizetni Magyarországon is.
„Ha valaki – ideértve Kapitány Istvánt is – azt mondja, hogy le lehet választani Magyarországot az olcsó orosz energiáról, miközben meg lehet védeni a rezsicsökkentést, az buta vagy hazudik; ez nem lehetséges” – jegyezte meg.
A rendezvényen bejelentette, hogy Donald Trump meghívására két hét múlva Washingtonban ismét találkozik az amerikai elnökkel, amikor a Békatanács alakuló ülését tartják az amerikai fővárosban.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát jelenleg nem rendezte; az oroszok vagy teljesen elfoglalják, vagy pedig – a Brüsszel által játszott forgatókönyv szerint – Ukrajna és az EU közösen győzedelmeskednek az oroszok felett, s Moszkváig visszaszorítják őket. Esetleg egy újabb Afganisztán jellegű, hasonló kimenetelű válság alakulhat ki – mindez ma senki által sem ígérhető biztosan.
A legkisebb kockázat akkor van, ha minden olyan konfliktusból kimaradunk, amely Ukrajna területén zajlik, miközben a saját megerősítésünket építjük – hangsúlyozta a kormányfő. Elmondta: Magyarország devizaneme és aranytartaléka mostani szintjén soha nem volt, és ilyen mértékben nem költötték még el a hadsereg modern fegyverekre és képességek fejlesztésére, hogy megállítsa bárkit, aki Magyarország ellen fordulna.
– emelte ki.
A legvilágosabb üzenet az volt, hogy a mélyebb és legrosszabb forgatókönyvekre is fel kell készülni, és felelősségteljes az a kormány, amely ezt nem tartja szem előtt – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak azért vezette ki az energiaszektorban a nemzeti tulajdont, mert az volt a program, hanem mert ez nemzetbiztonsági kérdés. Emellett megismételte, hogy a bankszektor többségének magyar kézben kell maradnia a biztonság érdekében.
„Ma a veszélyek korában élünk” – zárta szavait Orbán Viktor Szombathelyen.
Ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország ma biztonságban van, de csak addig, amíg a Fidesz-kormány vezeti az országot.
