A magyar kormányfő 7 novemberkor Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, ahol az energiaszektor, a gazdaság és a pénzügyi együttműködés mellett a béke lehetséges kimeneteléről is szó esik – közölte a Kormány irányításáért felelős miniszter a Kormányinfón csütörtökön.
Gulyás Gergely kifejtette: a magyar miniszterelnök november 7-én találkozik az amerikai elnökkel a Fehér Házban. Azt mondta: évek óta folyik az előkészítő munka a találkozóra, célja pedig az, hogy a megbeszélés mind a magyar–amerikai kapcsolatok, mind a magyar gazdaság szempontjából gyümölcsöző legyen, ezért olyan megállapodásokat fognak elfogadni, amelyek energia-, hadiipari, gazdasági és pénzügyi területeket érintenek.
A megbeszélések bejelentéseit az amerikai elnök és a magyar kormányfő a Fehér Házban, az Ovális Irodában, a szokott amerikai protokoll szerint teszik majd közzé a média előtt – tette hozzá.
Hozzátette: a találkozó lehetőséget teremt arra is, hogy a két vezető megbeszélje a béke lehetséges kilátásait, és meghatározzák, milyen ütemezés vezethet egy amerikai–orosz találkozóhoz, majd ezen keresztül az orosz–ukrán béketárgyalásokhoz.
Jelezte: örülnek annak, hogy a tervezett békecsúcson belül egyetlen kérdésben sincs vita: Budapest lesz a helyszín. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem a helyszín a legfontosabb, hanem az, hogy békemegállapodás szülessen – fogalmazott.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök, aki az elmúlt három és fél évben a hivatalban lévő európai vezetők közül egyedüliként képviselte a béke érdekét és a háborús felekkel való párbeszéd fontosságát, azzal az amerikai elnökkel találkozik, aki január óta ugyanezt a hozzáállást képviseli.
A kormány úgy döntött, hogy az élelmiszer- és drogériatermékekre vonatkozó árrés-csökkentést fenntartja, és ezt 2026. február 28-ig meghosszabbította – jelentette be a miniszter. Azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank adatai is azt mutatják, hogy az infláció elleni küzdelemben az árréscsökkentés hatékony eszköz. A kedvezményes kör bővítése esetén az érintett termékek árszintje csökkenhet, vagy legalábbis az árnövekedés üteme mérséklődik, amely a magyarországi pénzromlás ütemét is lassítja.
Tájékoztatása szerint ezért a kormány úgy döntött, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop december elsejétől további élelmiszer-körökkel bővül – marhahúsból fehérpecsenyét, marhafelsálat, sertéssüteményt és sertéstartárt, félkemény sajtot, sajtkrémet, kenhető sajtot, almát, körtét, szilvát, szőlőt, fejessalátát, paradicsomot, vöröshagymát, zöldpaprikát és bébiételeket is felölel a kör.
A kabinet arról is határozott, hogy a SZÉP-kártyákon felhalmozott összegek felhasználási köre December 1-jétől 2026. április 30-ig kibővül, lehetővé téve hideg élelmiszerek vásárlását is.
A szociális ágazatban január elsejével 15 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre, a nevelőszülőkre fordított forrásokat pedig januártól megduplázzák – közölte a miniszter. Kifejtette: az állami ellátásban mintegy 23 ezer gyermeket nevelnek, közülük kétharmaduk nevelőszülőknél él, egyharmaduk pedig intézményekben, és mintegy négyszázan vannak fiatalkorúak börtönében.
Hozzátette, minden szakmai vélemény egyértelműen jelzi, hogy a nevelőszülőknél való elhelyezés áll a családhoz legközelebb, ezért kiemelten fontosnak tartják, hogy érdemben javítsanak ezen a területen. Azt közölte: a gyermekvédelmi gondoskodásban élők ingyenes jogosítványszerzésének lehetőségét biztosítják, annak költségeit beleértve az elméleti és gyakorlati képzés költségeinek térítését is.
Növelik a gyermekvédelmi gyámok számát úgy, hogy egy gyámra legfeljebb 30 gyermek jusson. A gyermekvédelmi gyámok jutalmazására a Belügyminisztérium külön javaslatot terjeszt elő – tette hozzá.
Elmondta még: az állami foglalkoztatásban legalább két évre lehetővé teszik a munkavállalást azok számára, akik a gyermekvédelmi ellátásban töltik a 18. életévüket, és más munkát nem találnak. Ezt azonban nem a közmunkaprogram keretében, hanem más állami munkahelyen biztosítják – jelezte.
Közölte azt is: a kulturális ágazatban január 1-től 15 százalékos béremelés lép életbe.
Beszámolt arról is, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a százhalombattai finomítóban történt robbanás kapcsán végzett vizsgálatok pontos részleteit; a nyomozás büntetőeljárás keretében zajlik, és egyelőre egyik forgatókönyv sem zárható ki. Hangsúlyozta: az ügy nemcsak a MOLt érinti, hanem Magyarország és a közép-európai régió energia- és ellátási biztonságát is érinti – hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány célja, hogy a robbanás árát a magyar fogyasztóknak ne kelljen megfizetniük, ezért a nemzetgazdasági miniszter tárgyal a vállalat vezetőivel.
Közölte azt is: a nemzeti konzultáció íveinek kézbesítése a héten zárul. Emlékeztetett: a konzultáció az adórendszerről, az egykulcsos adóról, az adóemeléssel kapcsolatos tervekkel szembeni társadalmi ellenállásról szól, és lehetőséget ad arra, hogy világos vitát folyassanak arról, érdemes-e visszatérni a többkulcsos adórendszerre, van-e értelme az adóemelésnek, vagy pedig fenn kell-e tartani azt az adózást, amely az elmúlt több mint egy évtizedben a magyar gazdaságot szolgálta és a befizetőknek kedvezőbb volt.
Hangsúlyozta: a kérdésnek nemcsak az adórendszerre van kihatása, mert miután a háború finanszírozását Európa magára maradt, és az Egyesült Államok kivonult ebből a folyamatból, Ukrajnának szánt forrásokat csak adóemeléssel lehet finanszírozni.
Az európai uniós döntések is ebbe az irányba mutatnak, és mi úgy gondoljuk, hogy a háborút és az adóemelést is el kell veszíteni – jelentette ki.
Aki a háborút elutasítja, az az adóemelést is elutasítja, aki viszont a háborút támogatni akarja, az a végén nem tud majd nemet mondani az adóemelésre – mondta, hozzátéve, mindenkit arra buzdítanak, hogy a november 30-ig tartó nemzeti konzultációban fejtse ki véleményét ebben a kulcsfontosságú ügyben.
Kiemelte: Nyíregyházán adták át az ország egyik legnagyobb áramhálózati alállomását, amely nagyjából 160 ezer háztartás energiaellátását teszi lehetővé egyszerre. A fejlesztés révén magas színvonalú elektromos ellátást tudnak nyújtani a Nyíregyházi Ipari Parkban működő vállalkozásoknak. Martonvásáron a Caola Zrt. 1,7 milliárd forint értékben létesített napelemes és épületautomatizálási, illetve hőszivattyús rendszereket.
A megvalósított településfejlesztési beruházások közül kiemelte a pilisvörösvári átadott tanuszodát. Ipolydamásdon fenntartható piactér létesült, elindult a Börzsönyt és az Ipoly projekt, amelynek célja, hogy a Börzsöny vidékén és az Ipoly térségében új, természetközeli és mindenki számára élvezhető turisztikai fejlesztések valósuljanak meg. Dunabogdányban TAO-támogatásból új műfüves futballpálya épült, továbbá a Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. épületének energetikai korszerűsítését is befejezték
– sorolta a kormányszóvivő.
Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy a Tisza Párt elnöke feljelenti-e Orbán Balázst, a miniszter politikai igazgatóját a közösségi oldalán közzétett mesterséges intelligenciával készített videó miatt. A miniszter úgy reagált: Magyar Péter legfeljebb saját magát tudja feljelenteni, mert egy tavaly novemberi bejegyzésében a mesterséges intelligencia segítségével olyan mondatokat adott a miniszterelnök szájába, amelyeket soha senki a Fidesz politikusai közül nem mondott. Ehhez képest most az történt, hogy Orbán Balázs a Tisza Párt szakértőinek kijelentéseit a Magyar Péter-szövegek részeként mutatta be.
A miniszter sérelmezte, hogy a sajtó bizonyos része olyan állításokat fogalmaz meg, hogy „azért ír újságot, hogy Magyarországon kormányváltás legyen”, miközben morális felháborodásról beszélnek egy olyan helyzetben, ahol a miniszterelnök szájába olyan mondatokat lehetett adni a mesterséges intelligenciával, amelyeket senki a Fidesz-közeli vezetők közül nem mondott.
Egy másik, témában feltett kérdésre válaszolva elmondta: a Tisza Párt megjelenése olyan gyűlöletkoncentrátumot hozott a magyar közéletbe, amely korábban soha nem volt tapasztalható. Hozzátette: nemcsak Fidesz-politikusokkal, hanem bárkivel szemben, aki nem ugyanazt az álláspontot vallja, mint ők, nehéz megmondani, hogy kinek az álláspontját kell képviselni: azoké, akik a nyugdíjat adóztatni akarják, vagy azoké, akik mindenkit be akar vonni sorkatonai szolgálatba.
Gulyás Gergely a nemzeti konzultáció céljáról és költségeiről szóló kérdésre válaszolva jelezte: minden egyes nemzeti konzultáció végén pontos elszámolás készül, és ezt nyilvánosságra hozzák, ahogy most is lesz.
Azt is mondta: a Tisza Párt adóemelést és többkulcsos adórendszert kíván, és amikor lebuktak ezzel a tervükkel, akkor elkezdtek cáfolni. Ugyanakkor érvényes vita zajlik arról, hogy jó-e az egykulcsos adórendszer Magyarországon. Sokan a progresszív adórendszer mellett érvelnek, amely szerint ha valaki tízszer annyit keres, nem tízszer, hanem húsz vagy harmincszor többet adózna. A kormány mindig is az egykulcsos adó mellett érvelt, mert az gazdaságot serkenti, és igazságos is: ha valaki tízszer keres többet, tízszer adózik.
Gulyás Gergely szerint az a tény, hogy a Tisza Párt még nem mutatta be a jelöltjeit, egyszerűen azt mutatja, hogy nem találtak százhatvanhat olyan személyt, aki vállalná őket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: tisztességes szabályozás van, Magyarországon nincs kötelező sorkatonai szolgálat, és nincs olyan kormányzati javaslat sem, amely ezt változtatná. Az ellenzéki oldalról elsősorban Ruszin-Szendi Romulusz fogalmazott ellentétes véleményeket, de ilyen javaslat a kormány részéről nem merült fel.
Ami a lapinformációkat illeti arról, hogy Magyar Péter kirúgta pártjából azt az aktivistát, aki aláírta a békepárti petíciót, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy a Tisza Párt álláspontját ismerve ez logikus döntés volt.
A kérdőívek felhasználásáról szólva pedig kifejtette, hogy Magyarország bárkivel tárgyal, mindig a békéért fog érvelni. Magyarország volt az egyetlen nyugati ország, amely az amerikai adminisztrációváltás előtt szembeszegült a háború támogatásának álláspontjával, és ez nem lett volna lehetséges társadalmi támogatottság nélkül.
A tervezett békecsúcsról szólva kiemelte: a cél a béke, és egyáltalán nem lett volna helyesene csak azért, hogy Budapesten legyen megtartva. Mindazonáltal mindkét fél egyetértett és nyilvánosan is kijelentette, hogy a béketárgyalások helyszíne Budapest legyen. Szijjártó Péter a múlt héten az amerikai és az orosz külügyminiszterekkel is találkozott, akik szerint – ha a találkozó megvalósul – a helyszín Budapest legyen. Sem az amerikai, sem az orosz fél részéről nem érkezett olyan kezdeményezés, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vegyen a megbeszélésen – jegyezte meg.