Kevés olyan egri születésű személy van, akinek a gondolatait a legjelentősebb filmes egyetemek tanítják szerte a világon. Ezek közé tartozik azonban Egri Lajos, akinek az életműve és munkássága máig nagy hatással van a történetmesélésre és a forgatókönyvírás művészetére. Bár neve talán kevéseknek cseng ismerősen a városban, az Egyesült Államokban – különösen Hollywoodban – több generáció drámaírói és forgatókönyvírói tekintik mesterüknek. Munkássága azóta is meghatározza, hogyan tudunk autentikus és lebilincselő történeteket elmesélni. Nem túlzás azt állítani, hogy Egri Lajos számtalanszor visszaköszön a mozivásznokon, vagy akár otthon, filmnézés közben.
Egerből indult és az óceánon túl vált világhírűvé
Egri Lajos 1888. június 4-én látta meg a napvilágot Egeren, egy helyi kereskedő családjának gyermekeként. Már fiatal korától foglalkoztatták az irodalom, a színház és az emberi viselkedés titkai. Kíváncsisága és szorgalma révén hamar bekerült a színházi világba, ahol saját darabokat írt, sőt új rendezéseket is készített. Az 1920-as években már saját műveivel lépett színpadra New Yorkban, majd egyre inkább az oktatás felé fordult. Lépésről lépésre dolgozta ki saját módszertanát, amelyben a karakterek hangsúlyozása állt a középpontban – ez a megközelítés szemben állt a korabeli formaközpontú dramaturgiával.
1946-ban jelent meg első igazi áttörést hozó műve, az „A drámaírás művészete” (The Art of Dramatic Writing). Ez a könyv azonnal klasszikussá vált, és Egri nemcsak íróként, hanem tanárként is egyre nagyobb tiszteletre tett szert. Számos drámaszínű kurzust tartott, tanítványai között számos tehetséges forgatókönyvíró, színész és író volt, miközben az amerikai irodalmi és színházi élet aktívan foglalkozott a munkásságával. Személyiségét szenvedélyes és alapos gondolkodás jellemezte, hitte, hogy a jó történet alapját a karakterek belső világának megértése adja. Színházi előadásain gyakran pszichológusként boncolgatta az eljátszott szerepeket, motivációikat, gyermekkori élményeiket és belső ellentmondásaikat.
Az életmű központi eleme: a karakter
Egri Lajos alapvető újdonságot hozott a történetmesélés gyakorlatába azzal, hogy egyetemes szabályként fogalmazta meg: a jó történet nem véletlenszerű események összessége, hanem a karakterek belső világa, céljai és konfliktusai által emergál. „A karakter formálja a cselekményt”, vallotta, és ez a gondolat mára az írás egyik legfontosabb alaptézise lett. Könyve, mely magyar fordításban is elérhető, nemcsak íróknak, hanem tanároknak, pszichológusoknak és pedagógusoknak is hasznos olvasmány lehet. Módszertana segíti a mélyebb megértést az emberi viselkedésről, a motivációkról és a változás természetéről, így nem csupán a fikciós történetek építésében nyújt útmutatást, hanem az élet más területein is.
Mit tanít Egri könyve – és miért tanítják Hollywoodban?
Egri Lajos műve azért vált világszerte irányadóvá, mert kivételesen egyszerű nyelven és logikus felépítéssel magyarázza el, hogyan írhatunk hatásos és hiteles történetet. A fő tézise szerint minden jó dráma – legyen az színdarab, film vagy sorozat – egy pénzérmét vagy állítást (tételt) alkot, amit a szereplői tettei, döntései és konfliktusai bizonyítanak vagy cáfolnak. Ez az állítás lehet például az, hogy „a kapzsiság végzetet okoz” vagy „az önfeláldozás diadalmaskodik”. Egri szerint a dráma tulajdonképpen egy karakter küzdelmét tükrözi egy meghatározott célért, és a történet arról szól, hogy ez a karakter miként változik meg az elhálott úton. Könyve lépésről lépésre vezet be abba, hogyan lehet olyan történetet építeni, ahol a szereplők valódi embereknek tűnnek, akik valódi döntéseket hoznak, és azoknak valódi következményei vannak.
Egyik legfontosabb hozzájárulása az, hogy részletesen tárgyalja a következőket:
– Hogyan épül fel egy drámai konfliktus?
– Milyen szerepe van a karakterek fejlődésének az egész történetben?
– Hogyan lehet hiteles párbeszédeket írni, amelyek nemcsak a valóságot, hanem a szereplők belső világát is tükrözik?
– Miért elengedhetetlen a belső logika és következetesség még egy kitalált világban is?
Ez a gondolkodásmód nemcsak a színház és az irodalom területén alkalmazható, hanem a modern film- és sorozatkészítés fundamental része is lett. A legtöbb Netflix-sorozat vagy hollywoodi mozifilm alapelemei Egri alapelveire épülnek, még akkor is, ha sokan nem tudják pontosan, kitől ered ez a módszer. Ennek a tanítási megközelítésnek köszönhetően ma a történetírók és filmesek többsége tudatosan alkalmazza ezeket a szabályokat, hogy hiteles, mély és hatásos karaktereket és történeteket hozzanak létre.
Nemzetközi elismerés és örökség
Egri Lajos életművét olyan neves egyetemeken tanítják, mint a UCLA, a New York University vagy a híres Juilliard School. Arra a szerencsés helyzetre emlékszünk, hogy könyve és módszertana nemcsak a szakmabeliek körében ismert, hanem számos fiatal és tapasztalt szakember is hivatkozik rá inspirációként. Olyan filmes szakemberek tekintik a legmeghatározóbb forrásnak, mint Aaron Sorkin, aki az „Az elnök emberei” vagy Steve Jobs forgatókönyveit jegyzi, vagy Robert McKee, akit a forgatókönyvírás egyik legelismertebb elméleti szakértőjeként tartanak számon.
Sokan úgy vélik, hogy Egri Lajos volt az, aki megalapozta a modern, karakterközpontú dramaturgiát, s ezáltal hosszú éveken keresztül meghatározta az amerikai és a nemzetközi filmművészetet. Kaliforniában, 1967-ben bekövetkezett haláláig élt, de hatása ma is él, könyve továbbra is a tananyagok és a szakmai oktatás egyik nélkülözhetetlen elemere tartozik, sőt, minden komoly író- vagy forgatókönyvírói képzés ajánlott olvasmánya.
Ideje, hogy Egri Lajos nevét méltó helyre emeljük
Noha Egri Lajos neve Eger városában nem ismert olyan szinten, mint a világhírű filmes vagy színházi szakemberek, az utóbbi időben egyre többen dolgoznak azon, hogy ez a helyzet változzon. Egyre többen törekednek arra, hogy méltó módon megőrizzék és népszerűsítsék az életművét, így Egri Lajos végre a magyar kulturális emlékezet egyik méltó helyét foglalja el. Hiszen ki ne lenne büszke arra, ha egy egri gondolkodó volt az, aki megtanította Hollywoodnak, hogyan kell igazán jó történeteket írni? Ez az örökség nemcsak a helyi közösséget gazdagítja, hanem az egész magyar kulturális örökség része is lehetne, amely a sokszínűség és a kiválóság példájaként állhatna.