A Magyar Nemzeti Bank vezetője úgy vélte, az euró gyors bevezetése helyett a sikeres bevezetésre kell összpontosítani – hangzott el csütörtökön Egerben, a 64. Közgazdász-vándorgyűlés nyitórendezvényén.
Varga Mihály kiemelte:
ha az euró magyarországi megvalósítása gyors ütemben történik, senki sem fog ellene tiltakozni, ugyanakkor a sikeres és megfelelő csatlakozásra kell azonos fókuszt helyezni
Kifejtette: az euró bevezetése történelmi lépés a gazdaságtörténetben, ugyanakkor a végső célhoz vezető út során sem szabad szem elől téveszteni a társadalom jövőjének, a jólét hosszútávú növelésének és a gazdasági felzárkózásnak a fontosságát.
„Az euró ebben igen fontos eszköz, de önmagában a bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételek teljesítése nem garancia a gazdasági sikerre”
– figyelmeztetett a jegybankelnök.
Olyan típusú integrálódást kell tehát megcélozni, amely révén a közös fizetőeszköz átvételével Magyarország a gazdasági fejlettségét fenntartható módon tudná növelni –, hangsúlyozta.
Hozzátette: Magyarország 2004-ben az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését. A megvalósíthatóság politikai megítélése és a gazdaságpolitikai kivitelezhetősége azóta időről időre változott. A 2000-es években még élt egyes politikai elköteleződés, ugyanakkor a gazdaságpolitika nem minden szempontból volt megfelelően kidolgozott. A 2010-es években a gazdaságpolitika egyre több feltételt teljesített, miközben a politika inkább várakozó állásponton volt
„Most ismét új szakaszba léptünk, és vállalásunkhoz erősebb politikai elköteleződés társul; az első lépésben a cél egyértelmű meghatározása kiemelkedő jelentőségű” – mondta az elnök. Ezen az úton rengeteg feladat és teendő van, a végső sikerhez pedig nélkülözhetetlen a társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és a felkészült reálgazdaság – fűzte hozzá.
Ebből az első feltétel adott: a lakosság negyede-ötödöt támogatja az euró bevezetését, de csak 22 százalékuk érzi az ország felkészültségét erre, tehát „a magyar pesszimizmus leküzdése nélkülözhetetlen a sikerhez”
– fogalmazott.
Örömteli hír, hogy két év szünet után 2026-ban ismét megugrik az inflációs referenciaérték. A befektetői hangulat kedvező, a piaci várakozások az afrikai és egyéb világgazdasági válságok óta példátlan magasságokat értek el, s a forint a piac egyik legjobban teljesítő feltörekvő-piaci valutájává vált – hangsúlyozta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a jelenlegi kilátások némi ellentmondást mutatnak a nemzetközi trendekkel.
Hangsúlyozta:
Magyarország a korábbi csatlakozókhoz képest nehezebb növekedési környezetben készül az euró bevezetésére. „Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van, és a világgazdaság lassuló, romló folyamatait figyelembe véve nehezített pályán mozgunk”
– mondta.
Ami az euró bevezetésének előnyét és kockázatát illeti, rámutatott: az eurócsatlakozás költség‑haszon aránya a 2010-es évektől kezdve megváltozott. Megtakarítást jelenthet a stabil és kiszámítható árfolyam, ugyanakkor a forint átváltásának éves költsége 100–130 milliárd forint körül mozog. Emellett a magyar export közel 59 százaléka euróövezeti piacokra megy, a csatlakozás ezt az arányt továbbszépítheti – mondta.
Fontosnak nevezte, hogy az uniós és a magyar inflációt meghatározó tényezők, valamint a növekedési ciklusok egy időben legyenek hatásban, különben a csatlakozás önmagában nem lesz elegendő a pénzromlás visszaszorításához.
Elmondta:
a 3 százalékos inflációs cél fokozatos enyhítését tervezik, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetési hiány a GDP 7,5 százalékát teszi ki, és ez a Maastricht-i 3 százalékos kritériumnál több mint kétszerese
– húzta alá.
A Maastricht-i kritériumok teljesítése önmagában nem garantálja az alkalmazkodást, és az euró bevezetéséhez elengedhetetlen – summázta Varga Mihály.
A 64. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke kifejtette: szervezetük 132 éve létezik, így Magyarország egyik legrégebbi civil szervezete. A missziójuk továbbra is az, hogy segítse a közgazdasági ismeretek és a gazdaságpolitikai gondolkodás fejlődését. Kiemelte, örömmel üdvözlik a kormány célkitűzéseit, és fontosnak tartják a fenntartható növekedést, a versenyképesség és a termelékenység növelését, miközben egy olyan intézményrendszer megteremtését támogatják, amely mindenkinek egyenlő feltételeket teremt a piacon.
Vágner Ákos, Eger polgármestere köszöntőjében kifejtette, nagy megtiszteltetés számára, hogy Eger adhat otthont az eseménynek. Szavai szerint a város büszke történelmére és boraikra, s arra is, hogy számos kiváló közgazdászt adott a szakmának.
A Közgazdász-vándorgyűlés a magyar közgazdasági szakma legnagyobb éves fórumává nőtte ki magát. Az idei tanácskozást csütörtökön és pénteken a Hotel Eger & Parkban tartják, és több mint 600 résztvevőt várnak.
A rendezvény programja szerint a fókuszban a magyar gazdaságpolitika aktuális kihívásai állnak. Kiemelt figyelmet kap a költségvetés és az államháztartás helyzete, az európai uniós források felhasználása, az euró bevezetése, a bankrendszer és a hitelpiac állapota, a mesterséges intelligencia gazdasági hatásai és a versenyképesség kérdései.
MTI