Magyarország vízgazdálkodási jövőképe: jelentős fejlesztések a vízmegtartás érdekében
A jelenleg futó és a közeljövőben tervezett fejlesztések eredményeképpen – köszönhetően a folyamatos munkálatoknak – az országban egy év múlva már kétszeres, azaz 1,5 milliárd köbméternyi víz tárolására lesz lehetőség, a jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméternyi csapadékot lehet visszatartani, amelyet aztán öntözési célokra is fel lehet majd használni Magyarország területén – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy keddi délelőtti műsorban.
Vízvisszatartás – az egyik leghatékonyabb stratégia az aszály ellen
Hubai Imre hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a víz megtartása a leghatékonyabb módszer az aszály megelőzésében és kezelésében. A kormány különböző támogatásokat kínál a gazdáknak és gazdasági közösségeknek, hogy e stratégiát még eredményesebbé tegyék. Ezek a támogatások jelentősen növelik azoknak a földterületeknek a nagyságát, amelyekön lehetőség van az öntözésre, és a kabinet célkitűzései szerint két-három év alatt körülbelül 400-500 ezer hektáron lesz lehetőség mesterséges vízutánpótlásra.
Fejlesztések az agrárvízgazdálkodásban
Az államtitkár felidézte, hogy már korábban is megkezdődtek a vízmegtartással és vízkivétellel kapcsolatos beruházások, technológiai fejlesztések az agrár szektorban. Sok helyen korszerűsítették a technikai eszközöket, vízgyűjtő tározókat alakítottak ki, amelyeknek eredményeként idén már mintegy 200 millió köbméter csapadék visszatartására és felhasználására van lehetőség Magyarországon.
Növekvő víztárolási kapacitás
Az államtitkár kiemelte, hogy a jövő évben ez a szám már másfél milliárd köbméterre emelkedik, és az év végére akár elérheti a hárommilliárd köbmétert is, ez körülbelül másfél Balatonnyi vízmennyiségnek felel meg. Ez a vízmennyiség azokon a területeken fog visszatartódni, amelyeket a leginkább sújt az aszály, összesen mintegy 1,2 millió hektáron.
– emelte ki az államtitkár.
Öntözési lehetőségek és fejlesztések
Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, és évente 80-90 ezer hektárt öntöznek valóban a gazdák, de a folyamatos fejlesztések és a jövőbeli beruházások révén ennél jóval nagyobb területen valósulhat meg vízpótlás és öntözés.
A vízvisszatartást szolgáló létesítmények – például új víztározók, csatornák, árokrendszerek – felújítása, kapacitásuk növelése, valamint a víz kivételi pontok és az új vízellátási útvonalak kialakítása a kormány támogatásával történik, különböző pályázatok útján.
Az együttműködés fontossága a vízgazdálkodásban
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák közötti együttműködést is szeretnék támogatni, mivel a vízkészlet fenntartása és az öntözés költségeinek megosztása hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodási módszert.
Az idei aszály kározatainak felmérése
Amikor arra a kérdésre kérdezték, hogy idén milyen súlyos aszálykárokra lehet számítani, illetve visszaidézhetőek lesznek-e a 2022-es szárazság okozta problémák, az államtitkár elmondta, hogy jelenleg valamivel kedvezőbb a helyzet, mint két éve volt. Már aratják az árpát és a repcét, hamarosan pedig a nyári búzát is betakarítják, így szerinte „az ország kenyérgabonája nincs veszélyben”. Ugyanakkor megemlítette, hogy a napraforgó és a kukorica különösen veszélyeztetett, valamint a gyümölcsösökben is nagy szükség van vízre a továbbiakban is.
Hozzátette, hogy a nem öntözött területeken a napraforgó és kukorica helyzete a következő napokban fog eldőlni, és az aszály miatt komoly terméskiesések várhatóak azokban a régiókban.
Aszály elleni gyakorlatok és vízellátási felkészülés
Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy nemrég aszályvédelmi gyakorlatot tartottak az Alföldön, amely bebizonyította, hogy a magyar vízügyi szervek felkészültek a vízhiány pótlására a felszíni vízfolyásokból ott, ahol ez szükséges.
A vízgazdálkodás jövője – a társadalmi szerepvállalás és fejlesztések
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány szándékai szerint egyre inkább nemcsak a gazdák, hanem az egész társadalom szerepvállalására is számítanak a vízgazdálkodási és öntözési potenciál növelésében. Ennek részeként rendelkezésre állnak technológiák, és az ország folyóin keresztül természet adta lehetőségek is segítik a víz pótlását.
Elmondta, hogy a csatornarendszer karbantartására, a hálózat fejlesztésére, a vízgyűjtő kapacitások bővítésére, a tározók fejlesztésére és a víz visszapótlásának növelésére irányuló programok jelentős szerepet kapnak a következő évek tervei között.
MTI