Az MCC Egri képzési központja telt házas pedagógus konferenciát szervezett Dr. Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, főiskolai tanár előadásával.
Füleczki István, az MCC Heves megyei regionális képviselet-vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy minden hat hónapban megrendeznek egy pedagógusoknak szóló konferenciát, melynek célja, hogy a sok rábízott diák szakmai kihívásai mellett is friss ötletekre leljenek és felfrissülhessenek.
A több szekcióból álló előadáson a pedagógusok megértették, hogy „majd később és a halasztjuk holnapra” kifejezések törlendőek a szókincsünkből, ha erőt akarunk meríteni a mindennapokhoz és a ránk bízott diákok neveléséhez – közölte a neves szakember.
Majd hozzáfűzte, hogy „a mindenkit körülvevő tartós stresszt csak a társas intelligencia fejlesztésével tudjuk elviselni”. Ehhez pedig élő, és nem virtuális kapcsolatok kellenek.
Pécsi Rita kiemelte, hogy a kapcsolati készségeket folyamatosan fejleszteni kell, és ehhez fontos, hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket. Mert amikor két ember – legyen az diák és pedagógus, vagy bármilyen más reláció – találkozik, természetesen ütköznek a különbségek, de a másikban felfedezett jó tulajdonságok, a társa, a segítő vagy éppen azt a diákot vezető személy igazi örömöt adhat. Ezekből a kapcsolódásokból épül fel az élet igazi lendülete, legyen teljes az emberi lét. A szakértő pedig úgy vélte, hogy szükség van az együtt nevetésre, a közös éneklésre és a közös mozgásra mind a családban, mind az iskolákban, mert ezek a közös tevékenységek hozzák létre a közösséget.”
„A pedagógusnak példaképpé kell válnia a diákok szemében, megmutatva, hogy vágyik a közösségre, mert senki sem sziget és egyedül nem jut el sehova; közösségben, egymást támogatva mindenre képesek vagyunk.”
– fogalmazott a neveléskutató.
Majd hozzáfűzte, hogy „a legtöbb érdekességet a másik ember hordozza magában”, ezért legyenek kíváncsiak rá, beszélgessünk vele, keressük a társaságát. Mindezt ne halogassuk, hanem a jelenben éljünk, és ne arra várjunk, hogy elálljon az eső, hanem tanuljunk meg az esőben boldogan táncolni. Szükségünk van olyan „te-kapcsolatainkra” is, vagyis olyan személyekre az életünkben, akiket azonnal, mindig kereshetünk és akik biztatnak bennünket. A pedagógus ilyen személy. Erre kapott hivatást és ez teszi boldoggá.
„Minden ember arra vágyik, boldog legyen, nem csak a boldogulásra törekszik.”
– zárta gondolatait a szakértő.