A rendszerváltás óta legnagyobb összetett katonai gyakorlat zárult le sikeresen az Adaptive Hussars 2025 keretében, erről pénteken Budapesten számolt be a honvédelmi miniszter a zárórendezvényen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a gyakorlat megszervezése történelmi mérföldkő volt, mert az elmúlt három évtizedben sem a módszer, sem az eszközpark, sem a képességek, sem a szándék nem adott lehetőséget egy ilyen összetett közös gyakorlat végrehajtására, amelyben a hadsereg minden egysége és fegyverneme, valamint a közigazgatás szinte minden szervezete részt vett.
Az Adaptive Hussars a NATO keretrendszerébe illeszkedett, mert Magyarország biztonságának alapját nem csak egy erős és megfontolt haderő jelenti, hanem a NATO védelmi képességeinek jelenléte is; ezért alapvető, hogy még békeidőben is gyakorlott legyen az együttműködés – fogalmazott a tárca vezetője.
A gyakorlat célja az volt, hogy a 2015-2016-ban indított hadsereg-fejlesztést újra felülvizsgálják, és hogy megmérettessék a védelmi ipar kapacitásait, valamint az összefüggő együttműködést.
Az esemény kapcsán leglényegesebb szereplőként a magyar katona személye jelent meg: ő tervezett, koordinált, végrehajtott, bizonyította szaktudását, felismerte gyengeségeit, és sikerrel tette le a vizsgát – mutatta kiemelten.
A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized arról tanúskodik, miként erősödhet Magyarország gazdaságilag, nemzetközileg és társadalmilag is, és ennek elengedhetetlen része a békét elősegítő erő, vagyis a honvédség is.
E kapcsán megjegyezte, hogy a honvédségnél jelenleg szinte forradalmi megújulás zajlik, ám a korszerű fegyverzet megszerzése önmagában nem elég; a megfelelő erő felépítése is elengedhetetlen.
A másfél hónapos gyakorlatsor alatt a honvédség katonai célú szállításokat összesen 48 ezer kilométeres útvonalakon hajtott végre, a helikopterek 563 repülési órát töltöttek a levegőben, és 112 ezer kilométert repültek; naponta 7–15 ezer katona logisztikáját kellett koordinálni, és a résztvevők részére körülbelül 900 ezer adag ételt készítettek.
A zárást követően kezdődik a tapasztalatok rendszerezése és értékelése, amely legalább olyan fontos, mint maga a végrehajtás; ez rávilágít arra is, hogy milyen távolságot kell még megtenni: tovább kell bővíteni a felszerelést és az infrastruktúrát, ki kell képeznünk a tudást, és erősíteni kell a honvédség, a minisztérium és az államigazgatás közötti együttműködést – fogalmazott a miniszter.
Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke úgy vélekedett, hogy a most záruló gyakorlat megnyugtató jeleket ad arról, hogy a magyar honvédségre számítani lehet, és a tíz év alatt végzett haderőfejlesztés nem volt hiábavaló; a katonai és civil szektor pedig közösen gondolkodva és cselekedve képes lépni előre.
Azt is beigazolódott, hogy a magyar haderő a NATO szövetségeseivel együtt gyorsan, pontosan és hatékonyan tud reagálni, s a legkorszerűbb eszközöket is integrált rendszerben képes működtetni – tette hozzá.
Böröndi Gábor kiemelte, hogy a gyakorlat nem csupán a katonai képességek próbája volt, hanem egy hitvallás is: a magyar katona nemcsak reagál a világ változásaira, hanem alakítja azokat, és a megszerzett eredmények nem múló sikernek számítanak, hanem a jövő honvédségének alapját képezik.