Fordulat az árakban: gyorsuló infláció és jelentősen dráguló üzemanyagárak

Jövő évi béremelésről megállapodtak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

User avatar placeholder
Írta: Balázs Németh

november 19, 2026

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön megállapodtak a jövő évi béremelés alapelveiről.

A megállapodás értelmében a bruttó minimálbér 7,5 százalékkal emelkedik, így eléri a 347 000 forintot, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal nő, 396 000 forintra – közölte Kármán András pénzügyminiszter a közösségi oldalán.

A tervezett adójóváírással együtt, az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalók esetében a minimálbér nettó összege 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal, havi mintegy 33 ezer forinttal növekedhet – tette hozzá.

A miniszterek hangsúlyozták: a kormány a 2027. évi bértárgyalások során a munkavállalói jövedelmek érdemi növelése és a vállalkozások teherviselő képességének megőrzése közötti egyensúly kialakítására törekedett.

A kezdetben jelentősen eltérő munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítése során olyan háromoldalú megállapodás jött létre, amely egyszerre szolgálja a munkavállalók vásárlóerejének növekedését, a foglalkoztatás stabilitását és a szabályozás széles körű társadalmi legitimációját.

Az idei év lezárta után a felek közösen dolgoznak egy középtávú, képletalapú megállapodáson is, amely garantálni tudja a nominális bérek gazdasági teljesítőképességéhez igazodó, méltányos meghatározását – olvasható a miniszterek bejegyzésében.

Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi tagja az ülés után az MTI-nek elmondta: a munkaadók és a vállalatok közvetlen megállapodása alapján ők öt százalékos általános bérfejlesztést javasolnak jövőre, tekintettel egyes ágazatok gazdasági teherbírására.

Az MGYOSZ elnökségi tagja szerint a jövő évi bérmegállapodással a munkaadók és a munkavállalók mérsékelten elégedettek. Megjegyezte, hogy a tárgyaló felek nagyon messziről indultak eredeti javaslatukkal, a megállapodás érdekében mindenkinek engednie kellett.

Az MGYOSZ az MTI-nek küldött közleménye szerint fontos kompromisszumot jelent a megállapodás, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van. „A megállapodás minden fél részéről kompromisszumot igényelt.

A béremelés mértékéről meg lehet állapodni, a fedezetéről azonban nem lehet tárgyalóasztal mellett dönteni. A finanszírozást a vállalkozásoknak a piacon kell előteremteniük” – fogalmazott Kalmár Ákos a közleményben.

A szervezet közleménye szerint a minimálbér meghatározásakor a gazdasági teljesítőképesség mellett a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzetét is mérlegelni kellett, a garantált bérminimum esetében ugyanakkor nagyobb súllyal érvényesültek a vállalkozások teherbírásából és a munkaerőpiaci viszonyokból következő szempontok.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: jelen körülmények között jó megállapodás született, a kompromisszumkeresés segítette az egyezség megtalálását.

Az ülésen aláírt szándéknyilatkozatban szerepel az is, hogy középtávú bérfelzárkóztatási stratégiát dolgoznak – tette hozzá a MASZSZ elnöke.

Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke a VKF ülésen elért eredményeket úgy kommentálta az MTI-nek küldött közleményben, hogy a bruttó minimálbért illetően nem, de a nettó minimálbért tekintve sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált minimálbér-irányelvnek.

A cél természetesen megmarad, szeretnék, ha a bruttó értékre is igaz legyen, hogy a minimálbér elérje rendszeres átlagkereset 50 százalékát, de megértik a gazdaság és a munkáltatók aggályait, és engedtek a hároméves megállapodás által meghatározott értékekből.

Hatvani Jácint kiemelte, hogy a garantált bérminimum emelésének mértékét is sikerült a munkáltatói ajánlatnál magasabb mértékűre módosítani.

A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozókra érvényes béremelkedés és a minimálbér közötti nagy különbség hosszú távon összecsúsztatná a kétféle bérminimumot, ezért a munkavállalói oldal szerette volna, ha a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség arányait 2027-ben is megőrizze.

Itt kompromisszumos megállapodás született, amely a munkavállalói oldal álláspontja szerint vállalható – tette hozzá.

MTI

Image placeholder