A jövő évre esedékes, jelentős mértékű családi pótlék-emelésről és a gyermekvédelemben dolgozók bérintéséről beszélt a miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában. Magyar Péter egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a 2030-ig tartó parlamenti ciklusban elfogadják-e az új alkotmányt és a választójogi törvényt.
A miniszterelnök hozzáfűzte:
a gyermekvédelmi területen dolgozók 20-25 százalékos béremelést kapnak. Ennek első részét novemberben, a második emelést pedig januárban veszik kézhez.
A kormányfő hangsúlyozta: ezzel még mindig nem állunk teljesen víz felett, hiszen a bérek rendkívül alacsonyak maradnak sok egészségügyi dolgozó vagy a rendvédelmi szervezetek alkalmazottai számára. Rámutatott: számos feladat vár még rájuk, de mindenki láthatja, hogy az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem kiemelt prioritást élvez a kormányzat szemében.
Megjegyezte: ezért nem ad meg konkrét összeget, mert közben lesz minimálbéremelés és adócsökkentés is.
Kiemelte: a szombaton bemutatott gyermekvédelmi jelentés megállapításai meglehetősen sokkolók voltak. A rendszer az összeomlás szélén állt; csak annak köszönhető a tűrőképessége, hogy több tízezer elkötelezett szakember emberfeletti munkát végzett, mélyen alacsony és megalázó körülmények között − tette hozzá.
Hozzátette: a választások előtt megígérték, hogy a gyermekvédelem kiemelt prioritás marad a Tisza-kormány számára, a költségvetés felülről nyitva áll majd, és minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a több tízezer gyermeknek minden szükséges feltétel adott legyen ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyozott felnőttek legyenek.
Azt mondta:
most a támogatásról döntöttek, mert a gyermekvédelem olyan helyzetben van, hogy nem lehet megvárni a 2027-es költségvetést. A bejelentett támogatás egy krízisalapot képez, amelyből egyrészt szakmai programok futnak, másrészt konkrét fejlesztések valósulnak meg, például 180 új férőhelyet alakítanak ki.
Úgy véli, ez „egy tűzoltó intézkedés”, amely mellett dolgoznak a középtávú és hosszú távú megoldásokon is. Azt is leszögezte, hogy a ciklus végére olyan gyermekvédelmi intézményrendszer nem maradhat, amelyben a szükséges felújítások és fejlesztések elmaradnának – emlékeztetett Magyar Péter.
A miniszterelnök kijelentette:
a jövő évi, nagyszabású családi pótlék-emelés meg fog történni, épp úgy, mint több más ígéretük, lépésről lépésre, egymásra rakva.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a korábbi kabinetből történt költségvetési átadással óriási, 8,3 százalékos hiányt vettek át; ezt a hiányt három hónap alatt mintegy ezermilliárd forinttal sikerült csökkenteniük.
Hangsúlyozta: a kormány legfontosabb feladata az, hogy fenntartsa a költségvetés egyensúlyát, ezáltal csökkenjen a hiány, és olcsóbban lehessen finanszírozni az államot, így több pénz juthat közvetlenül az emberekhez.
A miniszterelnök rámutatott, hogy ezeknek a szempontoknak a közös értékelése alapján határozzák meg a 2027-es költségvetésben az állami alkalmazottak bérét, a személyi jövedelemadó mértékét, s a családi pótlék emelését is.
Azt ígérte: biztosan lesz nagymértékű családi pótlék-emelés – emlékeztetve arra, hogy a családi pótlékot 2008 óta nem emelték.
Magyar Péter elmondta azt is, hogy a nap folyamán benyújtják a parlamentnek a gyermekvédelmi jogszabály-csomagot, amely a szabályok szigorítását célozza.
Kiemelte, hogy az örökbefogadás szabályainak módosítása mellett szigorítják azt is, hogy csecsemőket orvosi ok nélkül hónapokra vagy évekre kórházban tartanak-e, továbbá korlátozzák a szexualitás felesleges, explicit kifejezésének kereteit is.
Ennek elemeként említette a köztéri és politikai reklámokra vonatkozó szabályok szigorítását is; úgy fogalmazott: „hónapról hónapra, hétről hétre romlik a helyzet a fiatalokra nézve, olyan sok negatív hatás ér éri őket, olyan sok explicit erőszakos, pornográf tartalom van jelen, amit mindenképpen korlátozni kell”.
Megjegyezte:
ezen kívül jó esély mutatkozik arra, hogy a jogszabály elfogadásával elkerülhető legyen az Európai Unió Bírósága által kiszabott büntetés, és felszabadítható legyen félmilliárd eurónyi, oktatási célokra használható uniós forrás.
A legfontosabb, hangsúlyozta, az, hogy a családokat segítsék, hogy ne kelljen a gyerekeket a családtól kiemelni, mert ez a legnagyobb terhet jelentené mind az érintetteknek, mind az államnak.
A kérdésre, miszerint a meleg párok örökbefogadásáról határoz-e úgy a kormány, hogy egy önkormányzat vagy politikus döntsön a gyermek sorsáról, egyértelműen cáfolta: olyan döntést, amelyet szakembernek kell meghoznia, nem lehet kiadni semmilyen politikai döntéshozásnak.
A konkrét jogszabály-módosításokról közölte: nem az, hogy a miniszterelnök vagy egy pártelnök mondja meg, ki kinek legyen megfelelő otthon; a szeretet, a szerelem szabad jog, és egy humanisztikus országban ez nem lehet kérdés; nem szabad uszítani senkit sem a szexuális vagy más identitása miatt – tette hozzá.
Magyar Péter beszélt arról is, hogy megkezdődik az alkotmányozás folyamata, és reméli, hogy szeptember végére felállhat az a testület, amely ezt a folyamatot felügyelni fogja.
Elmondta, hogy a grémium tagjai között lehet például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, továbbá a jogi karok dékánjai és más szakemberek is.
Hozzátette:
a cél az, hogy egy olyan alkotmányozási folyamat legyen végigkövethető, amelybe mindenki be tud kapcsolódni, legyen szó hittel még hívő emberről, ateistáról, vidéki, fővárosi lakosról, homo- vagy heteroszexuális identitásról. Olyan alaptörvényt szeretnénk létrehozni, amelyet mindenki elfogad, tisztel és betart – jelezte, jelezve, hogy hosszúra nyúló alkotmányozási munka vár rájuk.
Kijelentette: a cél az, hogy legyen egy új alkotmány és egy új választójogi törvény is.
A kormányfő hozzáfűzte:
pragmatikusan először az alkotmányt kellene elfogadni, amelyet népszavazáson kell majd megerősíteni.
A kérdésre, hogy ez a két jogszabály mutatja-e meg, mennyire különbözik az új rendszer a korábbitól, Magyar Péter úgy válaszolt: a Tisza közössége igen sokféle, de abban egyetértenek, hogy nem azért harcoltak, hogy „bármikor is olyan rendszert építsünk ki, mint az előző volt”.
Fontosnak nevezte, hogy időről időre beszámoljanak a lakosoknak, hogy „ne veszítsék szem elől a valóságot”, s ne vesszen el a pártjaikkal fennálló kapcsolatok értéke sem, és legyen lehetőség a kritikára.
Magyar Péter szerint példátlan, hogy Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egy hétvégi eseményen megfenyegette az NVVH ügyészeit, rendőreit és vezetőit ahelyett, hogy felelősséget vállalt volna vagy vallomást tett volna – ezt nem veszik félvállról, és komolyan veszik a jogállamból és a demokráciából eredő felelősséget. Megerősítette: az ellenzéki pártok számára lehetőség nyílik arra, hogy jelöljenek tagokat az Alkotmánybíróságba vagy a Független Közmédia Testületébe.
Kifejtette: a korábbi kormánypártok önkényes jelöléseket tettek bizonyos testületekbe, az NVVH-ba pedig a Mi Hazánk által javasolt személyek visszaléptek. Kérdéses volt, hogy ezek közül az alkotmánybíró-jelöltek is így-e járnak el. Megemlítette, hogy az egyik jelölt részt vett a hétvégi kötcsei pikniken is.
„Őszintén szeretnénk, ha párhuzamosan zajlana a jelölések érdekegyeztetése és a párbeszéd – hangsúlyozta Magyar Péter.”
A kormányfőt azzal a cikkettel is kérdezték, amely a 444.hu-n jelent meg arról, hogy tavaly novemberben krízis alakult ki a Tisza Párt tagjai között, és Radnai Márk vezetésével indult egy „minipucs-szerű” esemény, majd augusztus 20-án újra felmerült a neve. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: teljes bizalma van Radnai Márkban, a Tisza alelnökében.
Hozzátette: büszkék a közösségükre, és teljesen természetes, hogy egy olyan politikai közösségben, amelybe igen sokféle ember érkezett különféle világnézetekkel és családi háttérrel, időnként konfliktusok adódnak. Ezeket a nézetkülönbségeket megvitatták, és a közösségön belül tartják fenn a belső vitákat.
Azt fogalmazta meg: „Együtt indultunk el, együtt küzdöttünk, együtt győztünk, és együtt folytatjuk” a munkát.
Ami a későbbi időkre vonatkozó elvárásokat illeti, hogy az erőteljes parlamenti retorika idővel enyhülhet-e, és a választók felé is jelzéseket tehetnek-e a polarizáció mérséklésére, a miniszterelnök úgy reagált, hogy megérti az észrevételeket, és a jövőben más hangnemben beszélnek majd nemcsak a saját szavazótáboraik, hanem civil társadalmi szervezetek képviselőivel is, például a parlamentben ülő keményvonalas politikusokkal szemben.
„Nagyon nehéz ellenállni annak a késztetésnek, különösen akkor, amikor azok az emberek, akik hazánkat tönkretették, eladósították és megalázták a sok millió magyart, továbbra is ugyanabban a pozícióban maradnak, miközben nem vállalnak felelősséget” – tette hozzá, majd ígéretet tett arra, hogy a kormány tagjai fokozottan fogják felmutatni a felelősségvállalást.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy két éven át nem engedték be a közmédiába, miközben a Tisza volt az ellenzék vezető ereje. Üdvözölte, hogy a közmédia visszanyerte a szabadságát és a függetlenségét, és örömét fejezte ki azért is, hogy nem ő volt az egyetlen vendég, az ellenzéki pártok képviselői is már jártak ott és beszélhettek, mert ez a szabad, objektív és független közmédia egyik alapköve, hogy mindenki elmondhassa a véleményét.
MTI
