A képviselőház titkos szavazáson 140 igen és 6 nem vokssal Baka Andrást választotta köztársasági elnökké, miközben a Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksolásban.
A megválasztást biztosító országgyűlési határozat értelmében az új államelnök augusztus 19-én lép hivatalba, és megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Az Országgyűlés azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án éjfélkor megszűnt. Jogköreit ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át az átmeneti időszakban.
A 2010 óta kormányon lévő Fidesz-KDNP vereségéhez és a Tisza Párt kétharmados győzelméhez vezető április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, az előző Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon posztjáról. Ezt több ízben megismételte, május 31-ig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem adja vissza megbízatását, él a kapott felhatalmazással, és eltávolítja őt a hivatalból. Az államfő nem teljesítette a követelést.
Június 1-jén a miniszterelnök az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, módosítják az alaptörvényt a leváltás érdekében.
A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondja: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az Országgyűlés köztársasági elnököt választ az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre.
A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a Sándor-palota előtt a tiszások által kiépített önkényuralom és az államfő eltávolítása elleni tüntetést szerveztek.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.
Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész és akadémikus, valamint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is.
A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta.
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
