A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője a közösségi térben közzétett üzenetben kijelentette: Baka András, akit kedden választottak meg az államfői tisztségre, méltatlannak tekinti erre a jelölésre.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az Országgyűlésben az új államfő megválasztásán és beiktatásán, hanem Tata felé vették az irányt, és ott koszorút helyeztek el a 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál, megemlékezve a tatai sortűz áldozatairól.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője az eseményről a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyarországon egészen a Tisza-kormány hatalomra kerüléséig két lényegi konszenzus élt meg: egyrészt az, hogy Magyarország egy független, demokratikus jogállam, másrészt pedig az, hogy a modern Magyarország szellemi örököse a 1956-os forradalomnak.
A Tisza Párt hatalomra kerülésével mindkét konszenzus megdőlt – hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy Baka András nem tekinthető az ország köztársasági elnökének.
Rétvári Bence szintén a Facebookra feltöltött videójában így fogalmazott: Baka András nem méltó Magyarország köztársasági elnöki tisztségére, mert nem testesíti meg a nemzet egységét azáltal, hogy „nem a forradalmárok mellett döntött Strasbourgban”.
„nem a forradalmárok mellett döntött Strasbourgban”
A Strasbourgban döntő jogi folyamat két részét érintő érvelés a Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-i ítélete nyomán indult. Ebben a büntetőperben Korbely János nyugalmazott alezredest öt év szabadságvesztésre ítélték három halálos áldozatot követelő tatai lövöldözés miatt. A tényállás szerint 1956. október 26-án Korbely százados, körülbelül 15 emberrel a kezében, géppisztollyal és kézigránátokkal felvértezve a tatai járási rendőrkapitánysághoz sietett, hogy a felkelőktől visszafoglalja az épületet, itt tüzet vezetett, és maga is tüzet nyitott; ennek hatására három személy meghalt és három megsebesült.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a bírák – köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt – azt vizsgálták, hogy a cselekmény emberiség elleni bűncselekménynek minősülhetett-e, vagy közelebbről csupán emberölés volt, amely akkorra elévült és emiatt büntethető-e. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottak arra, hogy a lövöldözés során Kaszás Tamás nevű felkelő a helyzetben olyan személynek számított-e, aki előzőleg letette a fegyvert; ebben az esetben az ő lelövése emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekmény lenne. A testület nem találta ezt a körülményt bizonyítottnak, hogy Kaszás átadni kívánta a fegyvert.
A strasbourgi testület 2008. szeptember 19-én hirdette ki ítéletét, melyban Korbely Jánosnak adott igazat, és megállapította: nem valósult meg az emberiesség elleni bűncselekmény, továbbá az Emberi Jogok Európa Egyezségokmánya 7. cikkével ellentétes lenne az a megállapítás, hogy büntetést korábban kiszabtak olyan bűncselekményért, amely nem bűn. A strasbourgi döntés 11 szavazattal 6 ellenében született, és Baka András a többséggel tartott.
