A kormány döntései között kiemelt szerep jutott az agrárkamara függetlenségének megerősítéséhez, az NVVH (Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal) elnöki és alelnöki posztjának megválasztását érintő rend szerint, a közpénzek átláthatóságát növelő intézkedésekhez, a gyermekvédelemben élők számára ingyenes jogosítványhoz jutás biztosításához, valamint a daganatos betegségek hatékonyabb szűrési rendszerének kiépítéséhez kapcsolódó lépésekhez is hozzájáruló döntéseket is meghozott a kabinet – emlékeztettek a kormányszóvivők a pénteki sajtótájékoztatón.
Az elmúlt napok eseményei mindenki számára világosabbá tették, hogy a tudatosabb energia- és vízfelhasználásnak joggal lehetnek kézzelfogható előnyei – mondta a miniszterelnök. Egyúttal jelezte: mostantól nem kötelező az önkéntes energia‑csökkentés. A kormányfő alaposan végigtekintette az elmúlt egy hét kríziseseményeit, amelyeket a jellegzetesen brutális hőhullám okozott. Hálásan köszöni mindenkinek, aki önként vállalta az önkorlátozást. Szombattól a hőségriadó másodfokú szintre emelkedik, egyben a Duna vízgyűjtőjén esett csapadék hatására a vízszintingadozás várható. Emellett bejelentették: az állami szféra mindennapjaiban is véget ér a home office időszaka.
Az átmeneti enyhülés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne térhetnének vissza olyan intézkedések, mint például a vasúti teherszállítás korlátozása vagy a távmunka az állami intézményekben – hangsúlyozta a kormány. Ezeket az intézkedéseket azonban most feloldják.
Köböl Anita kormányszóvivő közölte: a kormány mérsékelni kívánja a magyar gazdák terheit, és egyúttal megerősítené az agrárkamara politikai függetlenségét; ehhez három fő területen született döntés.
Az elsődleges cél az, hogy a kamara politikai semlegessége garantálva legyen: ha valaki egyéni országgyűlési képviselőjelöltként indul, akkor nem tölthet be kamarai tisztséget.
A kamara működőképességének biztosítása érdekében, ha a vezetőség létszámhiány miatt határozatképtelenné válik, a kamarai biztos ideiglenesen átveheti a szükséges jogköröket az új tisztségviselők megválasztásáig – tette hozzá.
Köböl Anita rámutatott: az elmúlt időszak elemi csapásai, például országos fagykár és aszály, valamint az állatokat sújtó járványok miatt a kormány elfogadta azt a javaslatot, amely alapján a kamara eltekinthet a tagdíjak beszedésétől. Ez a lépés összességében körülbelül 18,6 milliárd forint tehermentesítést jelent több mint 400 ezernél is több termelő számára – hangsúlyozta. Megjegyezte: a Forintügyminisztériummal egyeztetve a források rendelkezésre állnak, így ez a segítség a költségvetés egyensúlyát nem veszélyezteti.
A kormányszóvivő hangsúlyozta: az agráriumnak azonnali likviditási támogatásra és hosszú távú védelemre van szüksége. Július végéig több mint 768 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, ami a tavalyi adat több mint kétszerese. Azt is kiemelte, hogy a tejtermelők is hosszú távú nehézségekkel néznek szembe a piaci nyomás miatt.
Ennek hatására az agrárminiszter feladatul kapta egy átfogó, hosszú távú agrárstratégia kidolgozását – jelentette be.
A 2026-os példátlanul mért elemi károk sújtott gazdákat a minisztérium a rendelkezésre álló források felhasználásával egy úgynevezett szuperelőleg kifizetésével támogatja. A kifizetéseket a korábbi októberi időpont helyett már szeptemberben elindítják, és az előleg mértékét 70 százalékról 75 százalékra emelik.
Ez az intézkedés augusztus és október között mintegy 106 milliárd forint azonnali forrást jelent 150 ezer magyar gazdálkodónak – közölte.
Ezen felül a tárca arról is tájékoztatott, hogy a tavaszi fagy és jégesők következményeit szenvedő gazdáknak hektáronként 100 ezer forintos kárenyhítési előleget fizetnek ki az Európai Unió válságalapjából mintegy 6 milliárd forintos, azaz 16,7 millió eurós rendkívüli támogatás felhasználásával, a megnövekedett termelési költségek kompenzálására, elsősorban a kis- és középvállalkozások védelmének érdekében.
Köböl Anita arról is beszámolt, hogy az állami források felhasználásának átláthatóságát tovább erősítik. A kabinet szerint az Európai Unió helyreállítási alapjához való hozzáférés egyik feltétele, hogy a közfeladatot ellátó szervek proaktívan, központi nyilvántartásban teszik közzé ezen összegek felhasználásának adatait.
Hangsúlyozta: a döntés révén bővül azok köre, akiknek adatait ingyenesen bárki megtekintheti.
„A közpénzek felhasználását mindenki számára követhetővé kell tenni. Az állampolgároknak joguk van tudni, kikkel kötöttek szerződéseket az állam nevében, mire költik a pénzeket, s ki kapja a közpénzekből kifizetett összegeket” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: ezzel a lépéssel a kormány garantálja a hazai közpénzek és az uniós források átlátható, ellenőrizhető és felelős felhasználását.
Magyar Éva kormányszóvivő arról tájékoztatott, hogy a kabinet biztosítja az NVVH felállításához és működéséhez szükséges forrásokat. Emlékeztetett: a hivatal csak az elnök és a négy alelnök megválasztását követően kezdheti meg tevékenységét; az augusztus 16-ig beérkezett pályázatok alapján a törvényhozás ebben a hónapban, rendkívüli ülésen dönt az intézmény megalapításáról.
Az NVVH később is kizárólag az Országgyűlésnek lesz beszámolási kötelezettsége, a kormánytól teljesen független módon működik majd – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a Tisztító tűz művelet talán legfontosabb eleme éppen a lakosság széles körű támogatottsága.
Magyar Éva arról is beszámolt, hogy a kabinet biztosítja a szezonban az idei működésükhöz szükséges összeget a debreceni, a sármelléki és a pécsi-pogányi repülőterek számára.
E szerint összesen öt és félmilliárd forintot szánnak a „korábbi hatalom által magára hagyott, és ezért súlyos likviditási gondokkal küzdő” repülőterek támogatására.
Elmondta: a három légikikötő számára az idei költségvetés eredetileg egyetlen fillér támogatást sem tartalmazott, így feltehetően forráshiányban lennének, ha nem kaptak volna plusz támogatást.
Köböl Anita hozzátette:
a jelenleg alacsony utasforgalom miatt a repülőtereknek fontos turisztikai és regionális fejlesztési szerepük lehet, és ha leállnának, 250 munkahely kerülne megszűnésre. Emellett a kormány felkérte a közlekedésért és beruházásokért felelős minisztert a három repülőtér működtető cégek átlátására.
Köböl Anita bejelentette: átalakítják a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok jogosítvány- és vezetői jogosultságtámogatási szabályait; a cél, hogy a fiatalok ingyen essen jogosítványhoz, és a támogatás gyakorlati működése kiszámítható, rendezett legyen, és a fiatalok érdekét szolgálja.
Köböl Anita kormányszóvivő közölte: a kabinet meghosszabbítja a krónikus betegségmenedzsment programot 2027. június 30-ig. A program célja a leggyakoribb krónikus betegségekben, például a magas vérnyomásban, a cukorbetegségben, szív- és érrendszeri és krónikus tüdőbetegségben szenvedők magas szintű háziorvosi gondozása – mutatta rá.
Hozzátette: a tapasztalatok szerint a korábbi elszámolási rendszer túlságosan merev volt. Kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a betegellátás kontinuitása megszakadjon, vagy a betegek kikerüljenek a gondozási körből. Emellett döntöttek az elszámolási szabályok könnyítéséről is: a jövőben, ha a meghatározott gondozási terv legalább 75 százaléka teljesül, a háziorvosi praxis mentesül a visszafizetési kötelezettségtől, és a teljesített munka arányában kapja meg a finanszírozást – közölték.
Hangsúlyozta: a kormány eldöntötte továbbá, hogy megszüntet egy joghézagot, és megakadályozza, hogy a dohányipari vállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenysége burkolt reklámtevékenységgé alakuljon. A CSR-programok kizárólag úgy valósulhatnak meg, hogy ne növeljék a vállalat és termékei iránti vásárlói bizalmat, és ne szolgálják a vállalat társadalmi elfogadottságának marketing jellegű erősítését – magyarázta.
Köböl Anita arról is beszélt, hogy a kormány utasította az egészségügyi minisztert egy sokkal hatékonyabb, szélesebb körű, mindenki által elérhető szűrési rendszer kidolgozására.
A kormányszóvivő kifejtette: a daganatos halálesetek jelentős része megelőzhető lenne, és egy hatékonyabb, pontosabban és kiszámíthatóan működő szűrési rendszer sok magyar életét menthetné meg évente. A legfrissebb adatok szerint azonban a magyar lakosság részvételi aránya a szervezett szűrőprogramokon nemcsak alacsony, hanem folyamatosan csökken. Ezt figyelembe véve a kormány elfogadta a népegészségügyi célú szűrésrendszer felülvizsgálatáról és fejlesztésével kapcsolatos előterjesztést. Az egészségügyi miniszter és a miniszterelnök részt fognak venni a rendelkezésre álló szűréseken, hogy jó példát mutassanak.
Tilos lesz 2027. január 1-jét követően egyes meghatározott vadon élő állatfajok és hibridjeik beszerzése, tenyészése, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadásokban való szerepeltetése – közölte Magyar Éva kormányszóvivő.
Kifejtette:
az elmúlt évek során egyre erősebb társadalmi és állatvédelmi elvárások fogalmazódtak meg a vadon élő állatok cirkuszi használatával kapcsolatban. Európában is egyértelmű tendencia, hogy a tagállamok korlátozzák vagy ki is zárják a vadállatok cirkuszi szereplését
– hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Magyarország eddig részleges tilalmat alkalmazott, amely lehetővé tette, hogy bizonyos országokban szigorúbb szabályozás alá eső állatok kerüljenek hazai cirkuszokba. A döntést állatvédelmi és biztonsági szempontból egyaránt indokoltnak nevezte, mert a vadállatok tartása, szállítása, betanítása és közönség előtti látványa nem fér össze a modern állatjóléti elvárásokkal és balesetveszélyt is jelenthet.
A jogszabályozás lehetővé teszi egy szabályosan megkezdett átmenetet: a hatálybalépéskor jogszerűen tartott állatok életük végéig vagy amíg a menazsériához tartoznak, továbbra is tarthatók, de nem szaporíthatók, nem taníthatók be, nem mutathatók be, cirkuszi előadásokban nem szerepelhetnek – közölte a kormányszóvivő.
MTI