A kormány úgy döntött, hogy péntektől nem adható ki gyorsított eljárásban vendégmunkás-szerződés három országból; a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból érkező munkavállalókra vonatkozó tömeges behozatalt korlátozzák; a következő tanév kezdetével felülvizsgálják a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét; megkezdik a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítását; készítenek egy új és szigorú környezeti felelősségi keretrendszert; szigorítják az akkumulátoripar szabályozását és ideiglenes védelmet biztosítanak a védett erdőknek – számoltak be a kormányszóvivők pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon.
Szondi Vanda a kormány csütörtöki üléséről beszámolva jelezte, hogy a kabinet a mintegy ígéretéhez híven szigorítja a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásának lehetőségeit.
Elmondta,
hogy az előző kormány ezen a területen is meglehetősen rendezetlen állapotot hagyott maga után; jelenleg összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni. Hozzátette, jelenleg sincs konkrét szám arra vonatkozóan, hogy jelenleg hányan dolgoznak itt.
Közölte, a kabinet hosszú távú megoldást keres, és bár a helyzet összetett, nem fog egyik napról a másikra rendeződni; a felülvizsgálat még zajlik.
Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy első lépésként a kormány péntektől módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerő-kölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból: a Fülöp-szigeteki, a georgiai és az örmény állampolgárok közül.
Péntektől ebből a három országból nem érkezhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt tartózkodnak, azok kérhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását – tette hozzá.
Köböl Anita kormányszóvivő arról számolt be, hogy a kabinet több olyan döntést hozott, amelyek a természeti környezet megóvását, a fenntarthatóságot és a jövő generációi számára élhető életminőség javítását szolgálják.
Közölte,
hogy a kormány csütörtökön döntött a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, egy új és szigorúbb környezeti felelősségi rendszer előkészítéséről, az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, valamint a védett erdők átmeneti védelméről is.
Feltekerte, hogy a hulladékgazdálkodást egy 2023-ban elindított, 35 évre szóló koncessziós rendszer szabályozza, melyet egy kizárólagos koncessziós társaság, a Mol-csoporthoz tartozó Mohu Zrt lát el.
Hozzátette, az elmúlt három év során számos kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy a 35 évre kötött szerződés valóban a magyarok, az önkormányzatok és a környezet érdekét szolgálja-e, és hogy teljesültek-e azok a fejlesztések és vállalások, amelyeket a rendszer létrehozásakor ígértek.
Közölte, a kormány részletes jelentést kér a koncesszió működéséről, a beruházásokról és a közpénzek felhasználásáról és az eredményekről. A vizsgálat határideje szeptember 1.

Köböl Anita kiemelte, hogy az előző kormány idején nem állt rendelkezésre önálló környezetvédelmi minisztérium, a terület a tárcák közötti tagoltság alatt vergődött. A kormánynak rengeteg feladatot kell újra felépítenie – tette hozzá.
A kabinet arról is döntött, hogy megkezdik egy önálló országos környezetvédelmi főhatóság felépítésének előkészítését és egy országos ellenőrzési program beindítását a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő ipari létesítményeknél.
Ismertetése szerint júniusban elkészül az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek országos ellenőrzési terve, és megkezdődik a legfontosabb telepek átfogó vizsgálata.
Döntés született arról is, hogy megszűnik az a szabályozás, amely alapján egy miniszter egyedi döntéssel jelölhette ki az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszíneit. Köböl Anita szerint új, átfogó szabályozás születik arról, hogyan és miként kell működtetni az akkumulátoripart, és miként működhetnek együtt a szereplők úgy, hogy a magyar érdekek előtérben legyenek.
Ennek érdekében június 30-ig elő kell készíteni a szükséges jogszabálymódosításokat, és létrejön egy tárcaközi munkacsoport, amely augusztus 31-ig kidolgozza az új szabályozási koncepciót – mondta. A kormányszóvivő szerint cél, hogy a jövőben ne politikai döntések, hanem világos, objektív és minden szereplőre egyformán érvényes szabályok alapján szülessenek döntések az ilyen beruházásokkal kapcsolatban.

Köböl Anita hozzátette, hogy a kormány megkezdi egy minden eddiginél szigorúbb környezeti felelősségi rendszer kidolgozását. Magyarországon senki sem tehet kárt a környezetben következmények nélkül
– fogalmazta meg a szabályozás célját.
Kitért arra is, hogy a környezetszennyezési bírságok összege évtizedek óta elmarad a gazdasági realitásoktól, továbbá hogy a jogszabályok tele vannak kiskapukkal, amelyeket a nagyvállalatok könnyen ki tudnak használni a hatósági büntetések elkerülésére. Az új szabályozás a szennyező fizet elvére épül majd – jelezte.
A szigorítás különösen érintheti az olyan kiemelt kockázatú területeket, mint az akkumulátoripar, a vegyipar, a veszélyeshulladék-kezelés, a víz- és talajszennyezés, vagy az illegális hulladéklerakás – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a szankciórendszer kidolgozásának határideje október.
Köböl Anita szerint a kormány úgy döntött, átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetel a fakitermelés, amely hosszú távú erdőállapot-romlást okozhatna, míg a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkákat továbbra is elvégzik – ismertette.
A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természeti védelmi szabályokat, és csak ezt követően születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodási rendszerről. A moratórium nem okoz majd fennakadást a tűzifaigények kielégítésében, mert kifejezetten az erdők védett részeire vonatkozik – mondta.

Magyar Éva kormányszóvivő arról számolt be, hogy a következő tanévtől eltörölték a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét. Hangsúlyozta: szükség van értékelésre, de a jelenlegi rendszer aránytalanul nagy adminisztrációt ró a pedagógusokra, nem tükrözi a munkájukat, és nem segíti a szakmai fejlődésüket.
Ennek nyomán a munkáltató számára megmarad a béremelés lehetősége, hosszú távon pedig egy olyan teljesítményértékelési rendszert kívánnak bevezetni, amely hatékony, a szakmai tartalmon alapul és nem terheli felesleges adminisztrációval a pedagógusokat – tette hozzá. Megjegyezte: felkérták az oktatási és gyermekügyi minisztert egy új, a valós teljesítményt jobban tükröző rendszer kidolgozására, amelyet a szakmai szervezetek széles körű bevonásával készítenek el.
Szondi Vanda a Covid-járvány első hulláma idején történt lélegeztetőgép- beszerzések köréje épülő kormánydöntésről is beszámolt.
Közölte: nem világos, hogy miért volt szükség such nagy mennyiségre, mintegy 17 ezer lélegeztető gépre közel 300 milliárd forint értékben. Az egészségügyi háttéranyagok a beszerzések előtt világossá tették, hogy 800–1500 ember tudna egy időben lélegeztető gépeket figyelemmel kísérni és kezelésükhöz szükséges lenne a szakmai személyzet, így irreálisnak tűnik a beszerzett gépek darabszáma – fogalmazta meg. A vizsgálatot a külügyminisztérium azonnali hatállyal folytatja, és a nyilvánosság felé közlik az eredményeket.
A Kárpátaljai kisebbségek jogairól szóló megállapodás kapcsán Szondi Vanda elmondta: hivatalos jegyzéket küldtek Ukrajnának arról, hogy mit és mikorra vállalnak. Az oktatási jogok témájában 2026 végéig kell teljesíteni a vállalásokat, a nyelvhasználati jogokat 2027. december 31-ig ültetik át az ukrán jogrendbe. Ennek a biztosítéka, hogy a csatlakozási folyamat során beépítik a dokumentációba. Az első klaszter lezárulásakor egy bizottsági jelentés tájékoztat majd arról, hogy minden vállalás teljesült-e; ha nem, és nem ültették át az ukrán jogrendbe ezeket a kötelezettségvállalásokat, akkor a csatlakozási folyamat megáll. Világos, hogy ez Ukrajnának is érdekében áll, ha a csatlakozás öt-het- vagy tíz-tizenöt év múlva szeretne bekövetkezni az Európai Unióhoz – hangsúlyozta.

Köböl Anita kormányszóvivő kifejtette: a Nemzeti Agrárkamara működésével és választási rendszerével kapcsolatban olyan problémák merültek fel, amelyek indokolják a szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi választási rendszer nem biztosít valódi versenyt, mert legutóbb csak egy jelölőszervezet tudott országos listát felállítani.
Ezért a kormány új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszert kezdeményezett, amely nagyobb beleszólást adna a gazdálkodóknak és megerősítené a szakmai képviseletet. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lépnek életbe, és átmeneti intézkedésekkel biztosítják, hogy a kamara közfeladatai zökkenőmentesen elláthassák a változások idején is. Az a cél, hogy közel 400 ezer kamarai tag érdekei még hatékonyabban érvényesülhessenek a döntésekben.
Változtatási javaslatokkal folytatódik a kormányülésről szóló beszámoló, és felmerült, hogy érdemes felülvizsgálni a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat, hogy azok valós adatokkal szolgáljanak és tükrözzék a pártok társadalmi beágyazottságát – közölte Köböl Anita.
Hozzátette: Magyar Péter miniszterelnök korábban is hangsúlyozta, hogy a pártfinanszírozási szabályokat olyan irányba érdemes módosítani, amely ösztönzi és jutalmazza, hogy a pártok saját forrásból gyűjtsenek támogatást. A kormányszóvivő jelezte, hogy a parlamenti választást követően a pártok közötti erőviszonyok megváltoztak, ezért a pártalapítványok és a párt támogatások elosztása is módosul. Ezt egy kalkulált képlet alapján számolják ki, és a változásokat a Magyar Közlönyben teszik közzé.

Magyar Éva kormányszóvivő arról is szót ejtett, hogy egy új „rovat” indul a kormányzati tájékoztatásban, amelyben a minisztériumokban, háttérintézményekben és állami szervezetekben zajló átvilágítások előrehaladásáról számolnak be.
Elsőként a Honvédelmi Minisztériumban zajló vizsgálatokról számolnak be, amelyek Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt szakminiszter idejét érintik. Megjegyezték, hogy folyik a kézigránát-baleset körülményeinek felderítése, a kecskeméti repülőtérről eltűnt Mig-29-es repülőgép alkatrészeinek ügye és a Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszerének kibertámadása is.
Hozzátették:
ugyancsak indokolt annak felmérése, milyen gazdasági és szakmai érvek alapján vontak be egy az angliai szolgáltatót a Magyar Honvédség egyenruháinak tervezésébe, és miért került ez mintegy 3 milliárd forintba.
A tárca vizsgálja a korábbi időszakban megkötött eszköz- és szolgáltatásbeszerzési szerződések szakmai és jogi megalapozottságát, a filmforgatásokhoz kapcsolódóan eltűnt eszközök ügyét, valamint a csádi misszió előkészítésének körülményeit. Vizsgálat folyik a Balásy Gyula cégeivel kötött mintegy 75 milliárd forintos keretösszegű szerződések ügyében is.
A tárca azt kívánja feltárni, hogy a beszerzések és a szolgáltatások ellenértéke arányban állt-e a teljesítéssel, illetve hogy a közpénzek felhasználása minden esetben megfelelt-e a gazdaságosság és a hatékonyság követelményeinek – jelezte, hozzátéve, hogy szükség esetén megteszik a megfelelő jogi lépéseket.

Az üzemanyagárakkal kapcsolatban a kormányülésen nem született döntés; a gazdasági miniszter figyeli az árakat, és szükség esetén beavatkoznak – reagált Magyar Éva kormányszóvivő a kérdésre.
Sulyok Tamás államfő elmozdításáról feltett kérdésre Magyar Éva elmondta: a kormány önmagában nem tudja eltávolítani a köztársasági elnököt; ez közjogi kérdés, amely kizárólag az alkotmányos rend keretei között, az Országgyűlésen és nyilvános eljárásban rendezhető.
A köztársasági elnöki intézmény lényege a nemzet egységének és a közjogi stabilitásnak a kifejezése. Ha a bizalom helyrehozhatatlanul megrendül, és az érintett nem vonja le a szükséges következtetést, akkor alkotmányos megoldás szükséges – fogalmazott.
Később hozzáfűzte: nem érkezett olyan visszajelzés az Európai Bizottságtól vagy az Európai Uniótól, hogy a köztársasági elnök eltávolítását javasolnák.
Köböl Anita megerősítette:
a kormány fenntartja a 13. és a 14. havi nyugdíjat is. Szerinte az viszont világos, hogy az előző kormány igazságtalanul és felelőtlenül kezelte a nyugdíjrendszert, a mostani rendszer drága, igazságtalan és nem védi eléggé a nyugdíjasokat. Emiatt célzott segítséget ígértek: 120 ezer forintos nyugdíjminimumot, a legalacsonyabb nyugdíjak növelését és a nyugdíjas szépkártya bevezetését.
– közölte.
Az előző kormányszóvivői tájékoztatón felmerült kérdésre válaszolva közölte: továbbra is érvényben marad az ukrán gabonaimport tilalma, ahogy azt a csehek és a lengyelek is teszik. Magyarország “frontország” lévén ez egy érezhető probléma számunkra, ezért kitartunk a korlátozás mellett – indokolta.

Szondi Vanda megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény egyelőre nincs napirenden a kormány részéről. Vitézy Dávid közlekedési beruházási miniszter pedig hozzátette: ez önmagában nem feltétele a 16,4 milliárd eurós összegnek. Van olyan kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, amely ebben az ügyben ismert, de nem része ennek a csomagnak – jegyezte meg.
Szondi Vanda megerősítette, hogy hazahívták a párizsi nagykövetet. Ennek az az oka, hogy új külügyminiszter érkezett, és természetesen ilyenkor normális diplomáciai lépéssorozat, hogy átgondolják, kivel, hogyan és milyen feltételek mellett lehet hatékonyan együttműködni.
A kormányszóvivő kérdésre reagálva nem erősítette meg, hogy Budapesten várható-e Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója.
MTI
