Néhány napon belül az Országgyűlés elé terjeszthetik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt érintő törvényjavaslatot, és az újonnan felálló intézményt a lehető legnagyobb hatáskörökkel kívánja felruházni a Tisza-kormány – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek adott hétfő esti interjújában.
A kormányfő megjegyezte: bár nagyon szeretné, ha a hivatalt már nyáron fel lehetne állítani, számára fontosabb a tényleges hatáskörök megléte, továbbá elkerülni a párhuzamosságokat az Integritás Hatósággal és az ügyészséggel, vagy ha mégis, akkor azok legyenek inkább „segítő jellegű” összefüggések.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a rendeleti kormányzás megszűnt, így ha a parlament nem sürgősségi tárgyalásról van szó, akkor jogszabály elfogadása egy-másfél hónapot vehet igénybe, sőt hosszabb idő is előfordulhat, ha társadalmi-szakmai vitára bocsátják a javaslatot.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal esetében is szeretnék – bár nem feltétlenül hosszú időre – megnyitni a társadalmi vitát – jelezte, hozzátéve, hogy egy-két héten belül be kell nyújtaniuk a törvényjavaslatot a parlamentnek a hivatalról.
Azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a NER-hez kötődő gazdasági szereplők a háttérben megpróbálnak-e valamilyen formában megegyezni a kormánnyal, Magyar Péter azt válaszolta: rengeteg üzenetet kap, de ezekre soha nem reagál.
Az oligarcháknak üzent: „ne pazarold el a 30 forintot sms-re”, mert „fel sem merül, hogy bárki bárkivel is megállapodjon.”
„Teljesen mindegy, hány sms-t küldenek, vagy milyen úton-módon próbálkoznak. Mi tudjuk, hogy (…) óriási felhatalmazást kaptunk, és hogy ez mennyire felelősséggel jár a magyarok felé”– hangsúlyozta.
Magyar Péter kiemelte: rendkívül szűk az idő az unióval folytatandó megállapodásra, de csak olyan módosításokat fogadnak el, amelyek Magyarországnak is előnyösek.
Megemlítette, hogy augusztus 31-ig kell végrehajtani az uniónál kért lépéseket az előző kormány három évnyi tétlensége után. Már évek óta nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal
– tette hozzá.
A magyarok és a hazai vállalatok érdekét szolgálja, hogy minél több hasznos, a jövőben megvalósuló projekt finanszírozását megszerezzük, vagy akár a vissza nem térítendő támogatásokat is megfelelően tudjuk felhasználni – emelte ki.
Hozzátette: az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, tehát közel 4 ezer milliárd forint volt allokálva Magyarország számára.
Figyelmeztetett arra, hogy a többi tagállamban ezek a projektek már megvalósultak, nálunk azonban csak néhány projekt létezik, ezek közül több szabálytalan. Ennek megfelelően nagyon nehéz olyan programokat összeállítani, amelyek még egy-két éven belül is megvalósíthatók. Ilyen például új HÉV- és vasúti szerelvények beszerzése, egy átfogó bérlakásépítési program elindítása, a kis- és középvállalatok finanszírozása, energiahatékonysági beruházások támogatása vagy az energia-infrastruktúra fejlesztése.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy halvány jelét sem látja, hogy az európai intézmények részéről ne lenne jó szándék, ugyanakkor léteznek korlátok. Bizonyos lépések olyanok, amelyeket már nem lehet visszafordítani, mert az előző kormány már kinőtte az időkeretet, így ott mást kell találni és elfogadtatni – jegyezte meg.
Példaként említette a közérdekű alapítványokat és az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését. Jelezte azonban, hogy minden módosításnak összhangban kell lennie a magyar alaptörvénnyel.
„Van még egy köztársasági elnökünk, aki lehet, hogy alkotmányossági kifogást emel, és ez elhúzhatja az eljárást, s az egész rendszer összeomolhat”– vetette fel.
Hozzáfűzte: „az ördög a részletekben rejlik, és mindennek rendben kell lennie” augusztus 31-ig, mert a magyarok már sok pénztől estek el az újjáépítési alapból az Orbán-kormány miatt.
Szót ejtett arról is, hogy tegnap a kohéziós forrásaink mintegy 7 milliárd euróval és a 16 milliárd eurós védelempolitikai hitellel kapcsolatos kérdések is napirenden vannak – jegyezte meg.
Ismét hangsúlyozta: Sulyok Tamás államfőnek május 31-ig kell távoznia hivatalából, részben azért, mert uniós források miatt sok jogszabály-módosításra lehet szükség.
Magyarország érdeke, hogy ezek a törvényi módosítások átmenjenek – szólt az EU-hoz kötődő megállapodásról.
Hangsúlyozta, csak olyan módosításokat fogadunk el, amelyek jók Magyarországnak, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás megkezdése, a korrupcióellenes hivatal létrehozása vagy a közbeszerzési szabályok átalakítása, a meghívásos közbeszerzések visszaszorítása.
Közben itt van a hétfői vasúti leállás, az azbesztszennyezés, a kórházi klímák ügye, a vasúti katasztrófa néhány napja, vagy a tiszaújvárosi Mol-üzem balesete, ezek mind olyan ügyek, amelyek napi intézkedést igényelnek – emlékeztetett.
Kiemelte azonban, hogy a magyarok láthatják: a kormány a helyén van, szükség esetén a miniszterek a helyszínre mennek, miközben az osztrák kancellárral kétoldalú munkacsoport felállításáról is megállapodtak az azbesztszennyezés ügyében.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen a héten ülésezik az Országgyűlés, kormányülés, BL-döntő Budapesten, ő pedig Brüsszelben tárgyal csütörtökön az Európai Bizottság elnökével, a NATO főtitkárával és a belga miniszterelnökkel, vasárnap pedig gyermekvédelmi célból vendégszerepelnek a Karmelitában – sorolta.
Magyar Péter a köztársasági elnökre vonatkozva hangsúlyozta: Sulyok Tamás lerombolta a köztársasági elnöki intézményt.
Hangsúlyozta, a köztársasági elnök feladata – az alkotmányosság felügyelete mellett – a nemzeti egység megteremtése. 1990 óta általános volt, hogy a köztársasági elnökök népszerűsége kiemelkedő maradt az aktív politikusok között. Sulyok Tamás esetében azonban ez Révén nem így van, sokkal inkább az egyik legkevésbé kedvelt államfő – tette hozzá.
A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint a magyarok kétharmada várja, hogy mondjon le és távozzon, és a Tisza Párt által készített felmérésekben több mint 70 százalék ezt követeli – emelte ki.
Önmagában ez megnehezíti egy köztársasági elnök személyiségének megtestesítését, ha 72 százalék ezt követeli – érvelt Magyar Péter.
Ketté kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás tevékenységét – szögezte le. Az intézménynek van súlya; egy államfő nemcsak technikus, aki a legerősebb párt vezetőjét megkéri a kormányalakításra, hanem felszólaljon fontos ügyekben, s a hallgatás is üzenet – mondta.
Nem volt jó állapotban ez az intézmény, hiszen előtte is „pártkatonák” töltötték be a posztot, és sorban estek el köztársasági elnökök, de ő végképp hiteltelenné tette az intézményt – fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha teljes átalakítást vagy jelentős módosítást terveznének az alaptörvényben, azt nem úgy viszik véghez, mint a Fidesz, mert ehhez társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció is szükséges.
Kiemelte, most az a feladatuk, hogy érvényt szerezzenek a magyarok akaratának, mert „nem adták el senkinek a zsákbamacskát”: kétharmados felhatalmazást kaptak, mert az emberek pontosan tudták, hogy rendszerváltást javasolnak, amely része az „Orbán-bábok” levételének is.
Ha van társadalmi igény egy alkotmányos reformra, akár egy új alaptörvényre, vagy jelentős módosításokra, például az elnöki jogkörök érintésére, akkor azt közösen kell megoldani, most azonban gyors megoldást kell találni – fogalmazta meg.
Ha valaki a múltat nem ismeri, és a magyarok még sok mindenre nem reflektálnak, akkor nehéz elkezdeni az építkezést – mondta a kormányfő. És igazuk van abban, hogy meg kell kezdeni az építkezést, függetlenül attól, mit fednek fel az igazságszolgáltatás ügyei, vagy hogy feláll-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal – mutatott rá.
Közben hazahozni kell az uniós forrásokat, és fontos döntéseket hozni, legyen szó iskolakezdési támogatásról, a nyugdíjasok SZÉP-kártyájáról, vagy gazdaságélénkítő intézkedésekről – sorolta.
Itt nem csak Sulyok Tamás személyéről van szó, hanem arról, amit a köztársasági elnök meg vagy nem tett – mondta.
Magyar Péter közölte, ha Sulyok Tamás lemond, a parlament választja meg utódját.
Hozzáfűzte, a posztra még nincs kiválasztott személy, de olyan embert kell jelölni államfőnek, aki vissza tudja állítani az intézmény tekintélyét.
A kormányfő kifejtette, nem tudna most olyan személyt mondani, aki minden szempontból ideális jelölt lenne, de biztosan van ilyen Magyarországon.
Fontos üzenet lenne, ha Sulyok Tamás lemondana a nyomás és a zsarolás ellenére is, amely „bizonyos értelemben a bukott maffiafőnöktől ered, aki soha nem ül a parlamentbe, és nem vállalja a saját bűnei nyilvános szembesítését” – fogalmazott.
Azután, hogy támogatja-e a közvetlen elnökválasztást, a miniszterelnök azt mondta, teljesen mindegy, hogy ő mit gondol; van véleménye, de ezt nem ő fogja eldönteni.
Szerinte, a jelenlegi struktúrából és annak hibáiból tanulva érdemes úgy elrendezni a hatalmi ágakat, hogy egymást minél jobban korlátozzák. Ha ehhez szükséges, hogy az elnök jogkörét erősítsék, és közvetlenül a nép válassza meg, azt nem ő fogja eldönteni – magyarázta, kiemelve, hogy a mostani rendszer is működőképes lehet.
A felvetésre, hogy a Fidesz újra megerősödhet-e, és Orbán Viktor válhat-e ismét miniszterelnökké, Magyar Péter azt mondta, nem hiszi, hogy ilyen formában tovább élhet egy „bűnszervezet”.
A kormányfői megbízatás maximalizálásáról nyolc évben azt mondta, hogy ez nem egy személyre vonatkozik, hanem például Medgyessy Péterre, Bajnai Gordorra, Gyurcsány Ferencre, Orbán Viktorra és rá is. Alaptörvény-módosítási javaslatuk kiállja az alkotmányosság próbáj
– mondta.
A Fidesz jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy sokan szomorúan nézik a jobb oldalon, hogy „ide süllyedt ez a társaság”, s olyasmit tettek Fidesszel, amit Gyurcsány Ferenc a baloldallal. Orbán Viktorra utalva hozzátette: „az MSZMP végnapjait idéző állapotba lavírozta ezt a közösséget”, és annyira ragaszkodik a hatalomhoz, hogy nem engedi, hogy valódi megújulás történjen.
Magyar Péter hangsúlyozta, a Fidesz-szavazókat is képviseli, és arra kérte őket, hogy ne engedjék, hogy a politikusok kihasználják őket, „főleg ilyen rossz emlékű védvonalakra”.
Értékelése szerint a Fidesz-szavazókat magukra hagyták a politikusaik, akik inkább védekezésre rendezkednek be, mintsem vállalnák a felelősséget az ország kifosztásáért.
Azt is elmondta, hogy az Országgyűlés megfogja tárgyalni a képviselők fizetésének csökkentését, és az „irdatlan pazarlás” megszüntetését, amelyet a Fidesz-kormány jellemzett.
„Több mint 200 milliárd forintot égettek el a semmibe, ezt jóval jelentősen visszavágjuk; nem csak az én fizetésemről van szó, a miniszterek és az államtitkárok díjazásáról is.” – fogalmazott.
Fontosnak nevezte, hogy milyen példát mutat egy képviselő, egy miniszter vagy egy polgármester, tehát a fizetéscsökkentés kihat a polgármesterek összegére is – tette hozzá.
Kiemelte, szétzilálták az országot, és nagyon nehéz költségvetési helyzetben vagyunk.
Hazudtak a költségvetési hiányról, 100 milliárdos tételt hagytak ki, ami nem csak politikai vétek, hanem valószínűleg bűncselekmény is lehet, és emellett megzsarolták a polgármestereket különféle pályázatokkal, sőt meg is akarták vásárolni őket – nehezményezte.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a minisztériumi vezetők vagy a helyettes államtitkárok fizetése kerül csökkentésre, hanem más szintek érintettek.
Elmondta továbbá, Rogán Antalnak „sok minden miatt lehet izgatott dolga” is, és innentől a magyar igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok, beleértve a NAV-ot, a felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt, az Integritás Hatóságot és a magyar bíróságokat, feladatuk, hogy ezeket a tolvajokat a vádlottak padjára ültessék, és ezt követően megfelelő ítéletek szülessenek – fűzte hozzá.
A kegyelmi ügyről szólva megjegyezte: Nem Novak Katalin akkori államfő módosította meg „teljes bölcsességében” a kegyelmi javaslatot, hiszen ilyen esetekben a politikai felelősség a kormányé.
Magyar Péter kiemelte:
az igazságügyi miniszter ellenjegyzése egy kegyelmi határozaton a politikai felelősség átvállalása a köztársasági elnöktől; az igazságügyi miniszter pedig nem saját bölcsességére hagyatkozik, hanem az egész kormány politikai felelősségét vállalja át.
Ebből következően, amikor nem „pimaszul” közvádas bűncselekményekben született elnöki kegyelemről van szó, teljesen érthető, hogy a kormány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hiszen politikai felelősséggel bír – jegyezte meg.
Példaként említette a Hunnia-ügyet, ahol terrorizmus miatt elítélt személyeknek adott kegyelmet a köztársasági elnök a pápalátogatás előtti időszakban, valamint K. Endre ügyét, ahol egy pedofil segítője kapott kegyelmet, és utána egy tévéfelvétel alapján újra elkövette ugyanazt, amiért korábban elítélték.
Emlékeztetett arra, hogy Gulyás Gergely egyszer be is ismerte, hogy a kormány a Hunnia-ügy kegyelmi kérdéséről tárgyalt, és tulajdonképpen ők döntöttek, mivel az igazságügyi miniszter akkor nem javasolt kegyelmet, majd a köztársasági elnök ezt megváltoztatta.
A kegyelmi ügyről szólva kifejtette, biztos benne, hogy ezt az ügyet is vagy a kormány vitatta meg, vagy egy szűk köre, amelynek befolyása volt a döntésre.
Hozzátette:
vizsgálóbizottság felállítása a kegyelmi ügyben, miközben az Országgyűlés szigorítja a vizsgálóbizottságokra vonatkozó eddigi enyhe szabályokat. Ajánlották egy millió forintos büntetés bevezetését és az előállíthatóság lehetőségét annak érdekében, hogy a képviselők sem legyenek kivételek.
Most már mindenki látja, hogy ez egy olyan ügy, amely minden elemében bűzlik – jelentette ki. A Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában is egyértelműen leírták, hogy nem javasolják a kegyelmet, mert „ilyen súlyos és gusztustalan bűncselekményt követett el az érintett” – hívta fel a figyelmet.
Korábban Gulyás Gergely és Novák Katalin is azt állították, hogy a köztársasági elnök nem tudta, ilyen bűncselekményekről van szó. Később kiderült, hogy ez hazugság volt, és a kabinetfőnöke cáfolta meg mindkettejüket – érvelt a miniszterelnök.
Kérdezték, mi történik, ha feláll egy vizsgálóbizottság és Novák Katalin a korábbi állásponttal megegyező módon nyilatkozik? Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a testület elé több embert idéznek majd be, „és a hazudozás nehéz ugyanolyan módon megismétlődni, még ha előre megbeszélték is”. Hangsúlyozta, azt üzeni a képviselőknek, hogy „jó kérdéseket kell feltenni”.
Akkor, amikor arról kérdezték, hogy ki állította össze a kormánytagok csapatát, válaszolta: bárki megnézheti a minisztereket és államtitkárokat, látható, hogy szakemberek, ugyanakkor nagyon különböző személyiségek; ez mutatja, mekkora körű volt az egyeztetés – közölte.
Tökéletes döntés nincs, de „én nagyon büszkén és jó szívvel vállalom a döntéseinket, és biztos vagyok benne, hogy a kilencvenes rendszerváltás óta ez a legprofibb, leginkább a nemzet javát szolgáló kormány, amely a legjobb eredményeket hozza, pedig a legnehezebb helyzetben vette át a kormányzást”
– fogalmazott.
Szavai szerint úgy történt a tagok kiválasztása, hogy minden területre olyan szakember kerüljön, aki képes önálló döntést hozni, vállalni a felelősséget, és képes vitát kezdeményezni, szükség esetén; figyelni kellett arra is, hogy a kormánytagok csapatszellemben működjenek.
Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter-jelölti visszalépésének részleteiről elmondta: a politikus felhívta és közölte, hogy mérlegelte a reakciókat, átgondolta a felelősségét, s egy pillanatra sem akart ártani ennek a közösségnek és a rendszerváltás ügyének. Magyar Péter hangsúlyozta, talán a jelölttel együtt mindenki úgy vélte, hogy ő a legmegfelelőbb a tárcára.
Elárulta, hogy azt mondta Melléthei-Barna Mártonnak: „ez egy 50-50 százalékos kérdés.” Szóba kerültek érvek mellette és ellene is; végül úgy döntöttek, hogy Márton maradjon, és bizonyítsa be, hogy képes jó munkát végezni – emelte ki.
Közben felvetődött az is, hogy bármit tegyen, bármilyen eredménnyel vezeti a tárcát, a legkisebb hiba esetén is felmerülhet az a vád, hogy a rokonság miatt nem tette le a kézséget – ezt is megosztotta a részleteket.
Hosszas döntés után nevezte ki Melléthei-Barna Mártont igazságügyi miniszternek, és remélte, hogy a közvélemény megérti: itt nem „csókollásról, rokoni kötődésről” van szó, hanem kiváló szakemberről – tette hozzá, megjegyezve, hogy a többség értette ezt, de volt 20–30 százalék, aki ellenkezett, és a Tisza ennek példájával mutatott rá, hogy valaki félreállhat.
Magyar Péter jelezte, Melléthei-Barna Márton még fontosabb szerepet is vállalhat egy másik területen.
Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnökének nemzetbiztonsági főtanácsadóvá történő kinevezéséről azt mondta, koordináló és elemző feladata van, nem a miniszterek fölött áll, szükség van egy olyan személyre, aki azonnal tájékoztatja a kormányfőt a sorsdöntő ügyekben. Nem 100, hanem 150 százalékos alkalmasságot tulajdonít ennek a feladatnak – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy vizsgálni fogják az orosz beavatkozás mértékét a kampányba, és a szolgálatok állapotát is felül kell vizsgálni, mert belső információk szerint nincsenek jó állapotban a polgári titkosszolgálatok; több eset is felmerült, amelyeket a kormányzati körök összefüggéséhez kötöttek, ám azt nem tehették feljelentésre – tette hozzá.
Az Index állítólagos Tisza-programos helyreigazítását Magyar Péter nem tartja kielégítőnek, szerinte nem működhet úgy egy jogállam, hogy egy adófizetői pénzen fenntartott, aljas, gusztustalan propagandatermék napokig a címlapon jelenjen meg egy hazugság, majd a lap alján fél óráig kirakjon egy rövid helyreigazítást.
Azt is érintette:
az Orbán-kormány az Index-cikk alapján több tízmilliárd forint közpénzért lejárató kampányt indított. Ezt bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelésként minősítette, és hangsúlyozta, hogy ez akár húsz évig terjedő börtönbüntetést is jelenthet.
„Talán ez a válasz arra, lesz-e még Orbán Viktorból vagy ebből a Fideszből bármilyen kormányképes erő”– jegyezte meg, hozzátéve, hogy „nyilvánvalóan nem lesz, és ezt ők pontosan tudják”.
A hamis Tisza-programot érintő Index-cikkhez hasonlította a szerb gázvezeték körüli választási időszakban elhárult terrortámadást, szerinte „kamu-terrorcselekmény” volt.
Hozzátette, ezek mind ki fognak derülni, mivel a titkosszolgálat bevonásával és aktív együttműködéssel készültek.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kiterjesztik a pártelnökökre is, és a hatóságok ellenőrizni is tudják a nyilatkozatok valóságtartalmát – közölte Magyar Péter, aki szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke részben azért sem lett képviselő, mert „meg akarja úszni” a vagyonnyilatkozat-tételt.
Lesz helye és ideje, s lehetősége Orbán Viktornak is beszámolni a vagyonosodásáról
– tette hozzá.
Újra jöhetnek a menetrend szerinti mozgások a kelenföldi vasútállomás teljes területén a mozdonytűz miatt, így várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a vonatok – közölte a hétfői kelenföldi tűzgörccsel kapcsolatosan, és türelmet, megértést kért azoktól az emberektől, akik jelenleg különböző állomásokon várakoznak.
A kormányfő úgy vélte, szükség van időre ahhoz, hogy a vasúti közlekedés teljes mértékben helyreálljon. Megjegyezte, hogy az interjú előtt telefonon egyeztetett Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel az ügyben.
Hangsúlyozta, hogy körülbelül 15 óra 30 perc körül izzott fel újra egy parkolóvágányon álló 27 éves bérelt francia mozdony, amelyet Lázár János előző közlekedési miniszter lízingelt, és nem pedig új darabokat vásárolt az állam uniós forrásokból.
Ennek következtében le kellett zárni az egész kelenföldi állomást, és szinte az egész Dunántúl vasúti közlekedése megbénult. A katasztrófavédelem pedig az újraindítási veszély miatt nem engedte a többi vágány megnyitását.
Úgy értékelte, hogy az utastájékoztatás, a katasztrófavédelem és a MÁV közötti együttműködés sem működött megfelelően. A katasztrófavédelem nem engedte a MÁVot, hogy újraindítsa a vonatokat, és szigorúan előírta az állomás áramtalanítását
– tette hozzá Magyar Péter.
MTI
