A húsvét a keresztény közösségek egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, egyúttal a tavasz érkezésének örömteli köszöntése is. Húsvétkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk, s e szent esemény által minden ember bűne megváltást nyer, és feltámadásával győzedelmeskedett a halál felett.
Húsvétvasárnap a feltámadt Krisztust ünnepli a keresztény közösség. E naphoz kötődött az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral érkeztek a hívek, amelyben kalács, tojás, bárányhús, sonka és bor lapult. Ezen a napon sem végeztek munkát.
Húsvét hétfő a locsolkodás napja, amelynek alapja a víz tisztító és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A népszokások szerint ilyenkor a férfiak sorban járták a házakat, és versek, dalok kíséretében locsolták meg a nőket, lányokat. Cserébe a lányok piros tojást adtak a legényeknek, amely a szerelem és az élet jelképe.
Szimbólumok
A tojás az élet újjászületésének és a termékenység ősi jelképe, amely a kereszténységben a feltámadás szimbólumává vált. A bárány Jézust jelképezi, aki áldozatként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A nyúl húsvéti jelképként terjedt el a német hagyományokból.
