Az orosz–ukrán konfliktus következményeiről és a kárpátaljai magyarság helyzetéről adott elő Lakatos Mihály, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatója, valamint Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas írónő az MCC egri képzési központjában. A beszélgetés középpontjában a háború emberi és közösségi következményei, továbbá a külhoni magyarok jövője állt.
Az este folyamán Lakatos Mihály egy megdöbbentő fényképet mutatott be a hallgatóságnak, amelyen kizárólag kárpátaljai nők láthatók. A kutató e képpel kapcsolatban felvetette a kérdést: „Hová tűntek az férfiak?” A válasz sajnos súlyos: a férfiakat behívták, és sokan közülük a fronton harcolnak az immár több mint négy éve zajló konfliktusban.
Lőrincz P. Gabriella, aki maga is Kárpátaljáról származik, személyes emlékeken keresztül osztotta meg a közösség identitásával kapcsolatos gondolatait. Azt mondta, gyermekként gyakran nem is sejtette, hogy nem Magyarországon él, hiszen a környéken mindenki magyarul beszélt. Hangsúlyozta: egy nemzet kiirtását leggyorsabban az anyanyelv megszüntetésével lehet végrehajtani.
Lakatos Mihály rámutatott, hogy a külhoni magyarság kérdéskörei összetettek és hosszú ideje fennállnak. Elmondása szerint az ukrán hatóságok több területen is korlátozzák a magyar közösség jogait: sérül az anyanyelvhasználathoz való jog, több szinten sem biztosított a magyar nyelvű oktatás az óvodától az egyetemig, továbbá a reklámok és plakátok kizárólag ukrán nyelven jelenhetnek meg.
Füleczki István, az MCC egri képzési központjának regionális képviselet-vezetője arról beszélt, hogy nemrég járt a beregszászi MCC központban. Azt mondta, a háborús környezet veszélyei kézzelfoghatóak, ugyanakkor az ott élőkben erős a remény és az összetartozás érzése, amely nap mint nap erőt ad a közösségeknek.
Az előadás során szó esett Kárpátalja történelmi hátteréről is. A régió 1991 óta Ukrajna része, ugyanakkor területe ezer esztendőn át a Magyar Királyság része volt. A Kárpát-medence történelmi szimbolikus kapuja, a Vereckei-hágó is itt található, ahol a hagyomány szerint Árpád fejedelem lépett be a Kárpát-medencébe.
A résztvevők azzal a tényével is szembesülhettek, hogy Ukrajnában 2001 óta nem készültek népszámlálások, ezért nincsenek pontos adatok arról, jelenleg hány magyar él Kárpátalján, és mennyien hagyták el a régiót az elmúlt években. Becslések szerint mintegy 400 magyar katona szolgál az ukrán hadseregben, közülük legalább harmincan már életüket vesztették a harctéren.
