Az ukránok nyíltan kilátásba helyezik a nyugat-európai államokra támaszkodó magyar kormányt, miközben a nemzeti kabinet nem hajlandó engedni semmilyen zsarolásnak – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői napirend előtti ülésén. Beszámolt arról is, hogy Ukrajna blokkolja a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő szállítást.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kormányok közül hiába érkezik nyomás, a magyar kabinet semmilyen fenyegetésre nem hajlandó megváltoztatni a programját; az alkotmányos esküjének megfelelően kizárólag a magyar polgárok érdekében jár el, és semmilyen külföldi akaratnak nem enged. „Kivívjuk függetlenségünket és szuverenitásunkat” – fogalmazott.
Kiemelte: 2014-ben Ukrajna társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy az uniós tagországokba vezető energiatranzit sérthetetlen marad. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és soha nem használhatja ezt politikai fegyverként. Azt is hangsúlyozta: Ukrajna ezt a megállapodást nyíltan felrúgja.
A kormányfő úgy értékelte: Brüsszel viselkedése az ügyben „legalábbis kétértelmű”, mert az Európai Unióról szóló szerződés szerint az Uniónak kötelessége lenne segíteni egy olyan tagállamot, amely harmadik fél miatt szenved sérülést. Brüsszelnek tehát kötelessége volna Magyarország oldalára állni, ám ezt nem teszi meg.
Köztudott ugyanis, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja több témában is ellentétes a háború kérdésében, Ukrajna finanszírozásában és az Ukrajna uniós tagságában. A jelen helyzetben azonban Brüsszelnek Magyarország érdekét kellene képviselnie – húzta alá a miniszterelnök, rámutatva: a leírt tények súlyos szerződésszegést jelentenek Magyarország rovására.
Brüsszel a tagállamok közül Magyarország helyett Ukrajnát támogatja – összegezte Orbán Viktor.
Kijelentette: Brüsszel szövetséget kötött az ukrán féllel. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg Magyarországon nem vezet közösségi kormányzás, addig a közös terveik végrehajtása meghiúsul. Mindez 50 nappal a választások előtt történik, és szerinte nyílt beavatkozás a magyar választási folyamatba; feltételezi, hogy e mozgatás célja a Brüsszel és Kijev közötti erőviszonyok átformálása – jegyezte meg. „De emlékeztetni szeretnék mindenkit: Magyarországon ebben az ügyben a magyar emberek fognak dönteni” – tette hozzá.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormány az ukrán válság által előidézett helyzetet sikerrel kezelte. Megnyitották a stratégiai olajtartalékokat, és biztosították az ország energiaellátását.
Most mindenki láthatja és átélheti a valóságot: az orosz energiáról való leválás vajon milyen katasztrófát okozna, és mennyire megterhelné anyagilag a magyar családokat. A benzin ára jelentősen megemelkedne, a rezsit pedig a háztartások tömegeinek terhei nőnének – hangsúlyozta.
– mondta.
Rámutatott arra is, hogy a nyugat-európai nagy energiacégek, mint például a Shell, kapnának jelentős hasznot, míg a magyar polgárok szenvednének. A kormány azonban nem az energiacégeket, hanem az embereket támogatja – mondta Orbán Viktor, megemlítve, hogy hétfő reggel a nyugati és az orosz olaj közti ársor különbsége hordónként 13 dollár volt.
Aki ugyanis azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, az vagy megszállottságban él, vagy hazudik – jelentette ki.
A kormány intézkedéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve felfüggesztették az Ukrajnába irányuló dízel-szállításokat. Ezenfelül a kormány megvétózta azt a 90 milliárd euró összegű, ukránok számára korábban, velünk nem terhelt finanszírozási konstrukciót, amelyet Brüsszel készített elő.
A kormány úgy határozott, hogy hétfőn megvétózza a 20. háborús szankciócsomag elfogadása előtt álló javaslatot is – jelentette be Orbán Viktor. Hangsúlyozta: hétfőn Brüsszelben közölték, hogy amíg Ukrajna át nem engedi az orosz kőolajat Magyarország felé, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést megakadályoznak.
Emlékeztetett: az ukrán–orosz háborúban hetente kilenc ezeren válnak hősi halottakká vagy hadirokkanttá, ami óriási, elhordhatatlan veszteség és tragédia.
Hozzátette: a háború rendkívül nagy anyagi ráfordítást követel: az Európai Uniónak Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Európában az elektromos áram és a földgáz árszintje három-négyével magasabb, mint az amerikai és kínai árszintek, ami a kontinens versenyképességét súlyosan gyengíti – mutatott rá. Kiemelte, hogy ekkora energiaár-különbséggel az európai vállalatok nehezen versenyezhetnek a kínai és az amerikai szereplőkkel.
Rámutatott: az utóbbi években mintegy egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen megérezte a recessziót, ezért Európa érdekét a háború mihamarabbi lezárása szolgálná. Ennek ellenére Brüsszel a háború folytatását támogatja – mondta. Jelezte, hogy az Európai Bizottság hivatalos stratégiájában az áll, hogy az orosz oldal még ugyan képes elviselni a háború terheit, de már nem sokáig, míg gazdaságilag megrendülnek, s úgy kívánják kényszeríteni Oroszországot egy Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint ezért tovább kell folytatni a harcot, mert úgy tűnik, hogy a háború nyerhető, és így érhető el a kívánt béke – mondta.
Leszögezte: a magyar kormány meggyőződése szerint ez a hadviselési stratégia téves.
Akkor tehát Ukrajna és Európa rövid időn belül kiüríti katonai készleteit, rohamosan csökken a pénz, és a bevethető élőerő utánpótlása is gyérül; miközben Oroszországnak nukleáris fegyverei vannak, és nem kínálható válasz a legyőzésére – tette közé a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: Európa ezt a háborút nem finanszírozhatja örökké, mert saját kiadásai felhalmozódnak és évtizedekre eladósodottságban találja magát. A kormány nézete szerint Magyarországnak ki kell maradnia ebből a konfliktusból – emelte ki.
Brüsszel és a nagyobb európai tagállamok háborúra készülnek Oroszországgal, és ennek következményei beláthatatlanok lehetnek – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte Magyarország csak vesztes lehet egy ilyen konfliktusban, történelmi tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy támogassa a kormányt abban, hogy Magyarország a harcokon kívül maradhasson, megőrizve a biztonságát és a pénzügyi stabilitását.
Kiemelte: a már kifizetett több mint 200 milliárd euró mellett az Európai Unió 2026-ban és 2027-ben Ukrajnára 90 milliárd euróval többet köl, továbbá a következő költségvetésben 360 milliárd euró fordítódik fejlesztésekre és agrártámogatásokra Ukrajna javára, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – tette hozzá – az Európai Bizottság Ukrajna jóléti tervét 800 milliárd dollárra becsüli, és Ukrajna több mint 700 milliárd euró katonai kiadást is bejelentett.
„Ennyi pénzt nem lehet előteremteni. Ennyi forrás nincs az unió közös költségvetésében sem. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a miénkben, a magyar költségvetésben sem” – összegezte a miniszterelnök, aki úgy véli, Brüsszel politikája „egyenes út Európa teljes adósságának növekedéséhez„.
Arra figyelmeztetett: öt tagállam GDP-arányos adóssága már a 100 százalékot is meghaladja, és többek közelítenek ehhez a szinthez; Franciaország és az Egyesült Királyság között már írásos megállapodások születtek a katonai jelenlétről Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.
A miniszterelnök úgy értékelte: amit Brüsszel csinál, nem csupán katonai és geopolitikai, hanem gazdasági értelemben is „óriási felelőtlenség, sőt istenkísértés” – mondta.
Felidézte, hogy a kettős parlamenti ülésszak közötti időszakban rendkívüli időjárás érte Magyarországot. Hozzátette: a hó és a rendkívüli körülmények gyors intézkedéseket követeltek, működő operatív törzs dolgozott a szükséges feladatokon.
„Akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk” – emelte ki, hozzátéve, hogy csaknem 800 munkagépet és 2300 főt vettek igénybe, és a védekezés költségeinek 10 milliárd forintot meghaladó részét a költségvetés fedezte.
Megjegyezte: a hétvégén Nyugat-Magyarországon sikerült megbirkózni a feszültséggel járó körülményekkel. Jelenleg mintegy 12 ezer lakás maradt áram nélkül, 40 kilométeren keresztül megbénult a vezetékhálózat, de hétfő reggelre már csak 85 háztartás maradt áram nélkül – közölte.
A rendkívüli januári hideg nehéz gazdasági helyzetbe hozta a családokat, ezért a kormány úgy döntött, hogy januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop. A szükséges 55 milliárd forintos összeget az energiakereskedőktől, az energiatermelőktől és a költségvetés tartalékából fedezik – mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy ezt csak Magyarország volt képes végrehajtani az egész Európában.
A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legolcsóbb gáz- és áramfogyasztási számláit
– jelentette ki.
Kiemelte: a magyar átlagos rezsi évente 250 ezer forintot jelent, míg Lengyelországban ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért 800 ezer forint körüli, Csehországban pedig több mint 1 millió forint havonta a kiadás.
Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati intézkedéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy tavaly júliusban és az idei év januárjától 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, vagyis megduplázódott a kedvezmény, és ezzel 1 millió család jövedelme nőtt.
Ehhez kapcsolódóan elhangzott: 2024-ben és 2025-ben a 40 év alatti kétgyermekes anyák és minden 30 év alatti édesanya számára élethosszig tartó adómentességet vezetnek be, és idén január 1-jétől minden kétgyermekes anyának adómentesség jár. Így összesen mintegy 1 millió magyar édesanyáról beszélhetünk adómentességről – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez példátlan intézkedés, amely csak Magyarországon létezik.
Továbbá szólt a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ennek első részletét idén február elején fizették ki. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül a nyugdíjak 2024. január 1-jétől 3,6 százalékkal növekedtek
– közölte.
Tájékoztatott arról is, hogy a tavaly szeptemberében startolt fix 3 százalékos kamatozású lakáscépítő hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést kötöttek, és több tízezer új családi ház vagy társasházi lakás fejlesztése indulhat el. Ez hatalmas beruházási lendületet ad és számos új munkahelyet teremt az egész gazdaság számára – tette hozzá.
Elmondta továbbá, hogy január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal 322 800 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 373 200 forintra nőtt. Megköszönte a szakszervezetek és a munkaadók együttműködését, és megerősítette: a kormány célja, hogy a következő ciklusban is folytatódjon a növekedés, és a bruttó átlagkereset elérje az 1 millió forintos szintet.
Bejelentette, hogy a közszféra béreinek jelentős növelését végrehajtották: a tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt, így az átlagos bruttó bér 950 ezer forint körüli. Emellett a szakképzésben dolgozók illetményét is 10 százalékkal emelték, továbbá a kistelepülések polgármesteri hivatalaiban, a kulturális szférában és a szociális területen dolgozók bérei 15 százalékkal, a vízügyi ágazatban dolgozók bére 2025-ben 30 százalékkal, idén 15 százalékkal, míg jövőre 10 százalékkal nőnek.
Kitért arra is, hogy az igazságügyi dolgozók számára tervezett hároméves béremelési program halad a menetrend szerint: a bírák fizetése 2027-re 48 százalékkal, a fogalmazói illetmények 89 százalékkal, a bírósági alkalmazottak pedig 100 százalékkal emelkednek.
Orbán Viktor beszámolójában említést tett arról is, hogy hat hónapra szóló fegyverpénzt fizetett ki közel 80 ezer rendőrnek, katonának, pénzügyőrnek, határvadásznak és tisztjelöltnek.
A kormányfő kifejtette: 2025 októberétől 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, amely mintegy 1 200 milliárd forintos hitelállományt jelent, és a tini- vagy egyéni vállalkozók számára bővítették az alanyi adómentesség határát – január 1-jétől ez 20 millió forintról 24 millió forintra nő.
A kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet, amely 9500 étteremnek és 3000 cukrászdának nyújt segítséget, összesen több mint 100 milliárd forint értékben – közölte a miniszterelnök.
Emlékeztetett: az inflációt letörő árstop meghosszabbításáról is döntöttek az év elején.
Kiemelte: a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte a 40 ezres határt, és a 5000 főnél kisebb településeken elérhető vidéki otthonfelújítási programot már 50 ezren vették igénybe.
A kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelempályázat elindításáról is; eddig több mint 100 ezeren nyújtották be jelentkezésüket – fűzte hozzá Orbán Viktor.
MTI
